Új kezdeményezések a szociális problémák enyhítésére

Ülésezett az Erzsébetvárosi Szociálpolitikai Kerekasztal

November 9-én szociális kerekasztal-találkozót tartottak Dr. Kispál Tibor alpolgármester vezetésével. Megjelent Niedermüller Péter polgármester és Szücs Balázs alpolgármester, Sedlák Tibor, Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának vezetője, Halmai Gyula, az EVIN Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Farkas Tünde, a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ vezetője, Gyuris Gabriella, a Humánszolgáltató Iroda vezetője is. Képviseltette magát a kerületi kormányhivatal, a VII. kerületi rendőrkaptányság is. Valamint a szociális szférában tevékenykedő civil szervezetek, köztük a Menhely Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is.

Bevezetőként Niedermüller Péter ismertetett egy kerülettel kapcsolatos friss felmérést. Kimutatták, hogy az egy főre jutó jövedelmek alapján a 23 fővárosi kerület közül a miénk a 19. helyen áll. Nagy probléma tehát a szegénység és a munkanélküliség is: az álláskeresőknek csupán 1,8 százaléka talált három hónapon belül munkahelyet. Megdőlni látszik az a hiedelem, hogy ez egy elöregedett kerület, ugyanis a lakosság 75 százaléka 60 év alatti. A polgármester legsúlyosabb problémának tekinti, hogy nő a fiatalok közt a droghasználók száma, egyre többen az otthon készített, legveszélyesebb szereket használják. Egyre több a 40 év alatti, semmilyen képzettséggel nem rendelkező fiatal is, akik a közüzemi számláikat sem tudják kifizetni. A polgármester bejelentette, külön munkacsoportot hívnak össze, hogy javaslatokat dolgoznak ki a helyzete kezelésére.

A szociális kerekasztal első napirendi pontjában Szücs Balázs, civil ügyekért felelős alpolgármester, az önkormányzat és a civil szerveztek kapcsolatáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy modern kerület nem létezhet pezsgő civil közösségi élet nélkül. Ahol az önkormányzat erőforrásai kimerülnek, ott nyílnak meg a lehetőségek a civil szervezetek számára. Csakhogy a működésük – az állami támogatások drasztikus csökkenése miatt – szinte ellehetetlenült. Erzsébetváros ezért erőn felül is próbál segíteni nekik: évente mintegy 20 millió forintot fordítanak a kerülethez kapcsolódó civil szervezetek támogatására. Az önkormányzat visszahozta a működési támogatásokat is, mert sok, közhasznú feladatot ellátó civil szervezet már a fennmaradását sem tudta fedezni. Segítik a civilek munkáját ingyenes jogi tanácsadással, megnyitották a KlauDiót, amelynek helyiségeit, technikai berendezését a civil csoportok ingyen használhatják. A fővárosban egyedül a VII. kerületnek van külön civil koncepciója, ezzel is jelezve az ügy fontosságát. Hamarosan megalakul nálunk a Civil Tanács, amely öt nagyobb témában fog együttműködni: összefogja majd a kulturális, a szabadidő, a fenntarthatóság, a szociális ügyek és az oktatás problémáira szakosodott civil szervezeteket. Ez is hozzájárul majd egy hatékonyabb, szervezettebb erzsébetvárosi civil élethez.

A második napirendi pontban Váradi Balázs, a Dohány utcában található Budapest Intézet vezető kutatója mutatta be egyik felmérésüket, amelyben az itt élők lakhatási problémáinak okait vizsgálták. Az előadó adatokkal szemléltette, hogy a VII. kerületben az önkormányzati bérlakások díjai rendkívül alacsonyak a piaci albérleti árakhoz képest. A probléma azonban az, hogy az önkormányzati bérlakások jelentős többségében olyanok laknak, akik anyagi helyzetük alapján nem szorulnának rá ekkora önkormányzati támogatásra. Miközben az igazán rászorulók nem jutnak hozzá ezekhez a lakásokhoz. Ráadásul az önkormányzati lakás-gazdálkodásban teljesen „beragadt állapot” alakult ki. A bérlők többsége évek, évtizedek óta lakik az olcsó önkormányzati lakásban, s nem érdekük máshová költözni. Az elemző szerint társadalmilag abszolút igazságtalan helyzet alakult ki. Megoldást jelentene, ha az önkormányzat cserelehetőségeket ajánlana fel: például a jobb módú bérlő átköltözhetne egy némileg drágább cserelakásba, amely az ő igényeinek megfelelően korszerűbb, kényelmesebb. A kis pénzű nyugdíjasoknak pedig felajánlhatnak kisebb, de olcsóbb bérlakásokat a kerületben.

Ehhez kapcsolódva, Halmai Gyula, az EVIN Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a kerületi lakásgazdálkodás esélyegyenlőségéről beszélt. Jelenleg a kerületben 2241 önkormányzati bérlakás található. Ezeknek a kétharmada határozatlan idejű örök bérlemény, tehát az önkormányzat nem tud gazdálkodni velük.  Az előző fideszes kerületi vezetés teljesen elhanyagolta az itteni lakásállományt, így minden ötödik lakás lakhatatlan állapotba került. Ráadásul a fideszes érában az önkormányzati lakásokat egyéni elbírálással, a piacai ár 30 százalékáért értékesítették. A jelenlegi vezetés sokkal igazságosabb pályázatai rendszert vezetett be. Eddig 10 alkalommal írt ki pályázatot az EVIN Nonprofit Zrt., 139 esetben kötöttek szerződést, további 30 pályázat elbírálás alatt van. A szociálisan rosszabb helyzetben lévők plusz pontokat kaphattak az elbírálásnál. Több mint száz lakást az önkormányzat saját forrásból újított fel, négyzetméterenként 100-200 ezer forintos piaci áron. Más lakásokat pedig úgy pályáztattak meg, hogy a lakó vállalta a felújítási költségeket.

Tudni kell, hogy piaci áron 3000-3200 forint/nm lenne az albérleti díj a kerületben, ehhez képest az önkormányzati lakások nagy többségét 400 forint/nm-es áron bérlik a lakók, és még a közös költséget is az önkormányzat fizeti. Tervezik, hogy a havi számlákra ezentúl ráírják majd, hogy a bérlőnek piaci áron mennyit kellene fizetnie a lakásért. A kutatások ugyanis azt is igazolták, hogy az emberek nincsenek tisztában az önkormányzati támogatások mértékével. 

Végül némileg derűsebb témában adott elő Csombók-Kovács Adrienn, a közismert nevén Varázsdoboz vezetője. Intézményük korábban játszóházként működött a kerületben, a COVID után tudtak újranyitni bővített szolgáltatásokkal. Immár fejlesztőközpontként is működnek, és a többi kerületből is fogadnak fejlődési problémákkal, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Szolgáltatásaik hiánypótlók abban is, hogy egyaránt foglalkoznak prevencióval, fejlesztésekkel, és edukációval is. Eddig kétszer végeztek ingyenes szűrővizsgálatokat, az elsőre 44 a másodikra már 67 gyermeket hoztak el a szüleik. Szolgáltatásaikat tovább szeretnék fejleszteni. Értelmi-intelligencia fejlesztő csoportot indítanak kicsiknek, illetve egy másikat a szorongó gyerekeknek. Ezen kívül külön csoportot szerveznek az SNI-s gyerekeket nevelő szülőknek. Noha így is jóval olcsóbbak az áraik a piaci áraknál, lehetőséget biztositank arra, hogy méltányos esetekben csökkentett költségű, vagy akár ingyenes segítséget nyújtsanak a rászoruló családoknak.