Ti írtátok: víztakarékos ötletek a mindennapokban

A Víz Világnapja kapcsán arra kértünk Titeket, hogy írjátok meg, mi az, amire odafigyeltek a mindennapok során a víztakarékosság érdekében. Ezúton is köszönjük a válaszokat, amelyeket most összefoglalva bemutatunk ebben a cikkben!

Többen említettétek a gyors zuhanyzás előnyben részesítését a fürdéssel szemben, sőt voltak, akik ezt kiegészítettétek azzal, hogy a szappanozás közben elzárják a vizet. A zuhanyzással kapcsolatban szóba került még a víztakarékos zuhanyrózsa, amit mi is ajánlunk mindenkinek: a vízátfolyáscsökkentőt saját magunk is felhelyezhetjük házilag, se szerelőt nem kell hívni, se a zuhanyfejet nem kell lecserélni, mindössze a perlátort kell beszereznünk és a zuhanyrózsához csatlakoztatnunk.

A gyors tusoláshoz szuper tipp érkezett: kiválasztunk egy 3-4 perces zeneszámot és csak addig állunk a zuhany alatt, amíg tart a szám. A víz folyatására így nincs esély, és ha elég pörgős dalt választunk, az még motivál is minket a gyors szappanozásra! Nagy örömünkre egyik olvasónk felvetette a természetes összetevőkből készült tisztító- és tisztálkodószerek használatát, ezzel pedig egy nagyon fontos témára hívta fel a figyelmet. A víz használatával szennyvíz keletkezik, amely hosszú tisztítófolyamat után visszakerül a természetes vizekbe. A legkorszerűbb eljárás ellenére azonban számos olyan anyag maradhat a tisztított vízben, amely ártalmas az élővizekre. Épp ezért rendkívül fontos, hogy vegyszerek, gyógyszerek, használt sütőolaj sose kerüljön a lefolyókba. Sajnos még a kozmetikai szerek is tartalmazhatnak olyan mikroműanyagokat, amelyek nem bomlanak le, a természetes vizekbe kerülve szennyezik az élővilágot, sőt a mi tányérunkra is kerülhetnek, amikor halat fogyasztunk.

A tisztálkodással kapcsolatban az egyik kommentelőnk egy elsőre talán meglepő, de annál érdekesebb ötletet osztott meg velünk: Ildikó ugyanis épp a fürdés előnyeire hívta fel a figyelmünket a zuhanyzással szemben a kádvíz újrahasznosíthatósága miatt: „Nem tusolok, hanem fürdök,mert azt a jó samponos vizet a WC leöntésre és folyosó felmosásra használom!”-írta. Egy másik kommentben szintén felmerült a fürdővíz felhasználása WC-öblítés céljából. Ebből is látszik, hogy nem kell feltétlenül lemondanunk a szívünknek kedves szokásokról a környezetvédelem érdekében, ha azt a tudatosan a környezetünk, jelen esetben a víztakarékosság javára tudjuk fordítani.

Jó néhány kreatív tippet kaptunk a növények öntözésére: van, aki a kihűlt főzővízzel locsol, van, aki erkélyen, teraszon, kertben esővizet gyűjt, és van, aki Budáról szerez esővizet hordókban. Sőt, megtudtuk, hogy a szárítógépben összegyűlt víz is kiválóan felhasználható locsoláshoz vagy akár vasaláshoz.

Több kommentben visszaköszönt a csap elzárása különböző helyzetekben: fogmosáskor, mosogatáskor, tisztálkodáskor a többség csak öblítéshez, öblögetéshez enged vizet. Jó volt olvasni azt is, hogy a mosógépet, mosogatógépet sem indítjátok el kevés ruhával vagy edénnyel, hanem igyekeztek minél jobban optimalizálni a ruhákra / tányérokra, edényekre eső vízfogyasztást. Ahogy írtátok, a gazdaságos vízfelhasználású programok választása is segíthet minket a víztakarékosságban.

A vízhasználati szokásokkal kapcsolatos kérdőívet Erzsébetvárosból csak 23-an töltötték ki, ezért az eredmények nem tekinthetőek reprezentatívnak. A kitöltök átlagosan kb. 1,3 m3 havi egy főre jutó vízfogyasztásról számoltak be, ami kb. fele az országos átlagnak. Ugyanakkor az az eredmények azt sugallják, hogy még mindig sok lakásban (22%) nincs vízóra, ami azért probléma, mert az ilyen lakásokban a vízfogyasztás független a vízdíjtól és így túlzó vízfogyasztásra ösztönöz (a lakók nem tudnak a víztakarékosággal pénzt spórolni). A vízóra felszereltetése és rendszeres olvasgatása az első sokk után nagyon jó motiváció lehet a víztakarékosságra!

Míg a víztakarékos WC öblítő a háztartások többségében (70%) van, víztakarékos perlátorokat csak a lakók harmada használ. Pedig, mint a kísérletünkből is kiderült, a perlátorok lakásszinten legfeljebb néhány ezer Ft-os ára hónapok alatt megtérül (persze csak a vízórákkal rendelkező lakásokban). Ugyanakkor víztakarékossági szempontból reménykeltő, hogy a perlátorokkal nem rendelkezők nagy része (két harmada) is szívesen használna víztakarékos perlátort.

Úgy tűnik, hogy szokásait tekintve az erzsébetvárosiak jelentős része figyel a víztakarékosságra: 85%-uk kizárólag vagy főleg zuhanyozik (kádban fürdés helyett), 75%-uk víztakarékos mosóprogramot használ, és csak 30%-uk mosogat folyóvízben. A használt sütőolajat a lakosok 80%-a gyűjti külön és helyezi el a Klauzál téri piacon, a társasházakban vagy a MOL benzinkutakon lévő gyűjtőedényekbe, és még többen így tennének, ha több házban lenne sütőolaj gyűjtés. Az esővíz hasznosítása viszont csak elvétve fordul elő, mind a háztartások, mind a társasházak esetében, annak ellenére, hogy a lakosok többsége szívesen látna ilyet a társasházában.

Bár Víz Világnapja legközelebb csak egy év múlva lesz, addig se feledkezzünk el a tudatos vízhasználatról!