Múlt, jelen, jövő a purimi Sütiutcában

A zsidó Purim ünnepen rendezett „Sütiutca” március 24-én vidám forgataggal búcsúzott a Zsidó Budapest 150 éve rendezvénysorozattól a Csányi utcában. A szervező önkormányzat és a Gólem Színház a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával tucatnyi programot szervezett.

Volt itt Sütiház édességekkel, és történetekkel, Meseszter mesepavilon a kicsiknek, Szülőmegőrző Utcai Jesiva a nagyoknak, Perecmozi és Királyi zeneszoba, vetélkedő és rajzolás, jelmezkészítés, koncert és adománygyűjtés a szegényeknek. Talán olyasmit nehezebb kitalálni, hogy mi nem volt. Ez a kulturális sokadalom méltó módon zárta le azt a múlt év szeptemberében kezdődött programot, amely azóta több mint 100 rendezvényt foglalt magában. Valláshoz kötődőeket és nagyon is világiakat, színházat, gyertyagyújtást, közös gondolkodást, alkotást és befogadást.

Az eseményt lezáró beszédében Niedermüller Péter polgármester elmondta, hogy számára ennek a rendezvénysorozatnak az egyik legfőbb tanulsága, hogy ha van egy jó ötlet, egy igazán fontos kezdeményezés, azért szinte mindenki hajlandó odaadóan és sokat dolgozni. Ezt meg is köszönte minden résztvevőnek. Mint kifejtette: a Zsidó Budapest 150 Éve emlékév eseményei bemutatták a kerületben élő közösségek történetét, hagyományait, a városrész kulturális gazdagságát és azt is, hogy 80 évvel a holokauszt borzalmai után itt létezik egy élő, vibráló zsidó művészeti, kulturális élet. Ezt az önkormányzat természetesen a jövőben is támogatja, hiszen Erzsébetváros befogadó kerület, szándékai szerint Budapest egyik kulturális központja.

A Sütiház nemcsak édességeket kínált, de olyan beszélgetéseket is, amelyekben ismert emberek gyermekkoruk ízeiről, a családi étkezések emlékéről beszéltek a közönség előtt. A programot Bálint Judit újságíró vezette, aki arra emlékezetett, hogy az ünnepeknek mindig része a jó étel, a közös étkezés, amikor előjönnek a közösségi és családi emlékek. A Purimtól elválaszthatatlan a Hámán Füle diókrémes sütemény. Judit úgy gondolja, hogy a sütiben az a legjobb, hogy már az elkészítése is időutazás, hiszen ilyenkor a háziasszony a nagymamák, dédmamák receptje után nyúl, és ha ott sertepertél körülötte a gyerek, akkor sikerül továbbadni a hagyományt, egyszer a jövőben ő is elkészíti majd a süteményt, amely generációkat köt össze.

A sütiutca forgatagából egyenes út vezetett egy kis pihentető szemlélődésre Győri Márton festőművész kiállítására, aki rejtőzködő alkotó: már 15 esztendeje nem rendezett nyilvános tárlatot. Lapunknak elmondta: most örül a jókedvű kavalkádnak, annak, hogy a családok, gyerekek bejönnek a kiállításra és találkoznak képeinek vidámságot adó színeivel.

Az Utcajesiva iskolájában az érdeklődőket Zeitler Ádám rabbijelölt avatta be a Tóra egyes tanításaiba. Az okulni vágyók soraiban ott volt Parti Nagy Lajos író és felesége, Bíró Kriszta színésznő is. Az író elmondta, hogy a beszélgetés legfontosabb tanulsága számára az volt, hogy nincsen egyetlen örökkévaló igazság. Érdemes odafigyelni a másikra, a másik igazságára is, mert a kettő gyakran megfér egymás mellett. Párjától azt hallottuk: amiről Ádám beszélt, nem pusztán egy vallás, hanem egy kultúra. Olyan kultúra, amelyben nem számít tiszteletlenségnek a nevetés, amely a vidámságra, az élet szeretetére hív fel, a jót nem halasztja el a túlvilágra. A rabbijelölt számára az utcai jesiva lehetőség, hogy kilépjen az emberek közé, felkeltse érdeklődésüket a zsidó vallás iránt, hiszen minél több ember tudja, hogy ez a kultúra mit hirdet, annál kevesebb a tévhit, az előítélet.     

A Csányi utca önkormányzati képviselője Bárdi Zsuzsa alpolgármester, aki azért szereti ezt a rendezvényt, mert ez az utcai kavalkád, a sütizés a zsidó kultúrát a vidámsággal, a jelen élet színességével köti össze. Természetes, hogy a zsidók nem felejthetik el a soát, a vészkorszakot, de nagyon fontos, hogy a zsidósághoz ne csak a szomorú és rettenetes múlt képe kötődjön, hanem a jelen és a jövő is. A purim arra emlékeztet, hogy az időszámítás előtt jó fél évezreddel a perzsa világuralkodó főminisztere ki akarta irtani a zsidókat, akik mégis megmenekültek. Ez az ünnep azt üzeni: minden zsarnokság alól van megszabadulás.