„A lehetőség ma a legnagyobb kincs a kultúrában is”
Mese- és novellaírók a KlauDióban
Ifjú mese- és novellaírókat köszöntöttek a kerület új civil központjában, a KlauDióban. Az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj-program keretében meghirdetett pályázat győztesei könyvutalványt kaptak, de minden résztvevőnek járt a gratuláció, az emléklap, és az apró ajándék is.
A pályázatra összesen 23 mese és novella érkezett a kerületi iskolákból.
Az eredményhirdetésen Szücs Balázs adta át a díjakat és a KockaCsoki ajándékait.
Az alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta: A lehetőség ma a legnagyobb kincs a kultúrában is. Az irodalmi ösztöndíj lehetőséget ad íróknak, költőknek műfordítóknak a bemutatkozásra. Ez az alkotói pályázat pedig egy újabb lehetőség volt a fiatalabb kerületi tehetségek megmutatkozására.
A legkisebbek korcsoportjában Polyák Luca kapta az első helyezést, a 11-13 éves korosztályban Patay Borbála az első, Lakatos Liza a második lett. A középiskolások között Szépvölgyi Eszter és novellája nyert, a képzeletbeli dobogó második fokára Steffel Dávid állhatott. Különdíjat Barabás Mikolt vehetett át.
A díjátadót követően két pályázó diákot kérdeztünk.
Steffel Dávid és Szabó Balázs osztálytársak: jövőre érettségiznek a BGSZC Arany János Technikum és Szakképző Iskolában. Mindkettőjüket tanárnőjük, Orosz Adrienn biztatta, hogy induljanak a pályázaton. A teljesen különböző személyiségű fiatalemberek két dologban hasonlítanak egymásra: épületgépész-technikusnak tanulnak, és nagyon jól írnak.
Dávid fantáziája határtalan, érdekli a történelem, a sci-fi, különleges világa van, amit írásai közvetítenek. A pályázatra egy elképzelt fantáziavilágról írt. „Egyelőre hobbi ez számomra, de később jó lenne majd az írással foglalkozni. Nem szeretnék éhező bölcsész lenni, ezért tanulok rendes szakmát” – fogalmaz Dávid.
Balázs családjában hagyománya van az építészetnek, így egyértelmű volt számára is a továbbtanulás. Viszont érdeklik a művészetek, a színház, az írás. Mély érzésű, érzékeny fiú. „Szeretek fogalmazni. Egy hetedik kerületi, képzeletbeli bácsiról írtam, aki egy régi, belvárosi, gangos lakásban lakik. Kilakoltatásról szól az írás. Arról, hogy a bácsi eltűnik egy padon” – mondja Balázs.
