Kibővíthető-e a lakossági várakozási engedéllyel rendelkezők köre?

Miért nem üzemeltet az önkormányzat parkolóházakat?

Valóban félreérthetők a kirakott KRESZ táblák?

A [email protected] e-mail címre érkezett kérdésekből válogattunk.

A levélíró arról számol be, hogy nem ő van feltűntetve az autóforgalmi engedélyében üzembentartóként, így számára nem jár a lakossági várakozási hozzájárulás és nem veheti igénybe a kizárólagos helyeket sem. Kérdése: „Az ilyen helyzetben lévő, nem autófenntartó, viszont valóban kerületi lakos, igényelhet majd engedélyt?”

Válaszunk:

A lakossági parkolóhelyek kijelölésénél egyértelmű szempont volt hogy azoknak a kerületi lakosoknak kedvezzünk, akik napi rendszerességgel használják a járműveiket és a munkából való hazaérkezés után még plusz időt és energiát pazarolnak parkolóhely keresésre. Azok az itt élők akik nem rendszeresen vagy ritkán vezetnek úgyis állandó jelleggel közterületen tárolják autóikat, így ők nem szenvednek hátrányt, kizárólag azok akik a fizetős parkolás lejárta után – vagy közelében – „foglalják” a helyeket. Ebben az esetben a jogosultsági kör bővítésére még átmenetileg sincs a kerületnek lehetősége, ugyanis Fővárosi hatályú rendelet szabályozza hogy kik és milyen feltételekkel igényelhetnek lakossági várakozási hozzájárulást, ami esetünkben az engedély a kijelölt parkolóhelyek használatára.

A levélíró azt veti fel, hogy üzemeltessen az önkormányzat parkolóházat, és a helyek egy részét kedvezményes áron bérelhessék ki az itt lakók.

Válaszunk:

Az elmélettel – hogy parkolóházakban csillapítsuk a kerület parkolási gondjait – maximálisan egyetértünk, magunk is megvizsgáltunk több lehetőséget. Jelenlegi rendeleti kereteink között azonban fenntartható megoldást nem találtunk, mindenekelőtt a várakozási hozzájárulások igénylésének kérdését kell rendbe raknunk, melyre csak a veszélyhelyzet okozta kormányzati intézkedések feloldása után van lehetőségünk.

A levélíró arra kíváncsi, hogy valóban „rosszak-e”, félreérthetők-e kizárólagos lakossági parkolóhelyeket jelző táblák.

Válaszunk:

Egyetlen műszaki előírás és a KRESZ sem említi, hogy a kiegészítő táblákon az információk sorrendje számítana. Minden egyes kiegészítés a főtábla jelentését szűkíti, és együtt értelmezendőek. A táblákat készítő Budapest közút tájékoztatása szerint a szakértők arra jutottak, hogy a most használt sorrend közérthetőbb, mert "felolvasva" a táblát, az látszik először, hogy nappal nincs semmilyen várakozási tilalom. Azt pedig elég az érvényességi időben látni tovább olvasással, hogy kikre nem vonatkozik. 

Kérdéseiket továbbra is várjuk a [email protected] e-mail címen