Az ENSZ határozata alapján március 21. az Antirasszizmus Világnapja. Eredetileg a dél-afrikai véres apartheid-rendszer áldozatainak állított emléket az nap, de nekünk, magyaroknak, sajnos mást is jelent. A holokausztban meggyilkolt 600 ezer zsidó és roma honfitársunkra is emlékezünk. Súlyos adósságainkkal is szembesülhetünk. Mi az oka annak, hogy harminchárom évvel a rendszerváltás után még mindig nem tudunk szembenézni huszadik századi történelmi traumáinkkal? Hogyan lehetséges, hogy a jelenlegi kormány a deportálásokat elrendelő Horthy-kormánnyal vállal jogfolytonosságot az Alaptörvény preambulumában? Ma, amikor a múlt meghamisítása törvényi erőre emelkedett, még fontosabb, hogy meghalljuk a holokauszt túlélőinek üzeneteit. Egyre kevesebben vannak köztünk. Nemrég Erzsébetváros díszpolgára címet kapta meg Fahidi Éva, aki túlélte Auschwitz-t, de minden családtagját meggyilkolták. Visszaemlékezéseiben mindig hangsúlyozza: a deportálások során csakis magyar nyilasokkal és csendőrökkel találkoztak. Ők fosztották ki, kínozták meg, és küldték a halálba zsidó származású magyar honfitársaikat.

A fővárosi kerületek közül talán éppen Erzsébetvárosra ró a legnagyobb felelősséget a múlttal való őszinte számvetés. 1944 végén itt építették meg a nyilasok a pesti gettót, ahol sok ezer zsidót, köztük gyereket, nőket, időseket gyilkoltak meg.

Erzsébetváros emlékezetpolitikájában ezért az egyik legfontosabb kérdés: hogyan lehet feldolgozni ezt a szörnyű örökséget, és mit lehet tenni azért, hogy mindez soha többé ne ismétlődhessen meg? Sorolhatnánk hányféle a holokauszttal kapcsolatos megemlékezést, civil és iskolai rendezvényt szerveznek itt. De a múltat jóvátenni csakis az élhetőbb jelennel lehet. A zsidó múlt hagyományainak őrzése meghatározó a kerületben. Nemrég adták át a felújított Rumbach zsinagógát, létrejött a Csányi utcában a Zsidó Történelmi Tár, s mellette saját játszóhelyet kapott a Gólem Színház. A Klauzál tér rekonstrukciójával együtt elkészül majd a gettó emlékműve is. Erzsébetvárosban rendszeresen megszervezik a Zsidó Kulturális Fesztivált, és a Judafestet, az önkormányzat támogatja a helyi zsidó civil szervezeteket és programjaikat. Sok-sok olyan vállalkozás nyílt meg, amelyek a könyvkiadástól a gasztronómiai örömökig a zsidó kultúra széles választékával gazdagítják a kerületet.

A jelenlegi önkormányzati vezetés fejlesztési koncepciójában a kultúra főszerepet kapott. Erzsébetváros szeretne újra az lenni, ami mindig is volt: a főváros egyik kulturális szellemi központja. Nemcsak azért, mert a kultúra turistákat vonz ide.  Az igazi kultúra mindig sokszínű, nyitott és befogadó. A művészetben soha nem az számít, ki honnan jött, milyen származású, milyen a politikai nézete. Csakis a tehetség, és az emberi kvalitás a lényeg. Akár az igazi demokráciában, amelynek jövőjéről hamarosan szavazhatunk.