Közmeghallgatás: Mire megy el közös pénzünk?

Megkerülhetetlen, kötelező kiadásain kívül mire költött Erzsébetváros önkormányzata az idei évben rendelkezésre álló 42 milliárd 115 millió forintból? Milyen feladatokat vállalt? Milyen távlati célokat követett? A december 5-én megrendezett, több mint kétórás közmeghallgatáson tartott beszámolójában erről adott számot Niedermüller Péter polgármester, aki – néha munkatársai segítségét igénybe véve – válaszolt a beküldött és a helyben feltett kérdésekre is.

A polgármester az önkormányzat Jövő7 elnevezésű programjának pillérei szerint számolt be a tavaly decemberi közmeghallgatás óta elvégzett munkáról. Először a Gondoskodó Erzsébetvárosról beszélt, amelynek középpontjában a családok, az idősek állnak. Ismertette azt a súlyos adatot, hogy Erzsébetváros a 22 fővárosi kerület között a 19. legszegényebb a lakók egy főre jutó átlagjövedelme szerint. Ezért is nagyon fontos, hogy a tavaly átalakított rendszernek köszönhetően többen és nagyobb összegben jutnak anyagi segítséghez. Erzsébetváros október végéig 128 millió forintot költött szociális támogatásokra, a Bischitz Johanna Humán Szolgáltató Központ szolgáltatásai a születéstől az idősgondozásig kísérik a kerület lakóinak életét.

A Zöld, fenntartható Erzsébetváros a klímabarát fejlesztés projektje. Ennek keretében korábban olyan stratégiai döntéseket is meghozott a kerület vezetése, mint a Klímavédelmi és Fenntarthatósági kabinet felállítása, energiaközösségi program indítása napelemes áramtermelésre. Az egyre drágább elektromos áram és a háztartási gáz takarékos felhasználása érdekében a képviselő-testület 3 milliárd forintos kerettel hozott létre Energiahatékonysági és Klímavédelmi Alapot. Ebből a pénzből jut önkormányzati épületek felújítására, társasházi pályázatokra, de vissza nem térítendő támogatásra is, magánlakások nyílászáróinak cseréjére. A zöldterület-fenntartás éves díja elérte a 276 millió forintot.

Tiszta, rendezett, biztonságos Erzsébetváros: ez a címszó számos olyan feladatot egyesít, ami naponta foglalkoztatja a kerület lakóit. Ilyen a tisztaság, a takarítás ügye, amelyre az önkormányzat idén közel egymilliárd forintot szánt. A kerület munkatársai havonta 5 millió 430 ezer 810 négyzetméteren takarítanak, csak az utcai szeméttárolókból havonta 397 köbméter hulladékot szállítanak el. Állandó vitatéma a rendőrség munkájának hatékonysága. Az önkormányzat saját rendészetének finanszírozásán túl a kerületi rendőrkapitányság eszközeit is kiegészíti: járőrszolgálatot finanszíroz, a biztonsági kamerák képeit mutató operatív központ rendőrségi figyeléséről gondoskodik, lakásokat biztosít rendőröknek, jutalmaz. Mindez összesen körülbelül 80 millió forintos költséget jelent – mondta el Niedermüller Péter.

A Fejlődő Erzsébetváros program keretében 2023-ban 92 lakás újult meg, részben önkormányzati beruházásként, részben pedig olyan pályázatokon nyertes bérlők befektetéséből, akik a későbbi lakbérekből leírhatják befektetésüket. Az EVIN Nonprofit Zrt., a kerület ingatlankezelő cége az elmúlt négy évben 10 pályázaton 139 ilyen szerződést kötött. A kerület megkezdte 28 saját tulajdonú lakóépületének teljes felújítását, a Tiszta és világos kapualjak projekt részeként 62 millió forintért megújult hét lakóépület portája. Az önkormányzat felújította a Nefelejcs utca 63. alatti régi lepusztult épületet, hogy méltó körülmények közé költözhessen az Erzsébet Családok Átmeneti Otthona.

Az Erzsébetváros kultúrnegyed programról a polgármester elmondta: nálunk nem lesznek akkumulátor és gumigyárak, nekünk itt Erzsébetvárosban a kultúrába, a művészetbe, a tudományba kell invesztálnunk. Ezt is tesszük, már csak azért is, mert a minőségi kínálat a minőségi turizmust erősíti, ami kivezető utat jelenthet abból a belső-erzsébetvárosi helyzetből, amelyet az ott lakók gyakran bírálnak. Niedermüller Péter részletesen beszélt az ERöMŰVHÁZ programjairól, a kerület színházainak támogatásáról és büszkén említette az egyre nagyobb tekintélyű Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjat, amelyre idén már 50 pályázat érkezett. A szakmai zsűri döntése alapján öt kiváló alkotó fél éven keresztül havi 160 ezer forintos ösztöndíjat kap, hogy ezzel a háttérrel új művet hozzon létre.

A polgármester számos érdekes kérdést kapott például lepusztuló épületekről vagy egész, hajdan csillogó főútvonalakról. Kiderült, hogy a lakók többsége nincs tisztában azzal, hogy mi a munkamegosztás a szűkülő hatáskörű önkormányzat és az egyre több feladatkört begyűjtő kormányhivatalok között. Melyek a kerülethez és a fővároshoz tartozó útvonalak? Ki dönt a filmforgatásokról? Erre, és több más konkrét kérdésre a közeljövőben visszatérünk.