EVIN: Átlátható gazdálkodás
A kerület ingatlangazdálkodásának legfőbb célja, hogy minél kevesebb lepusztult állapotú üres önkormányzati lakás, helyiség, telek álljon kihasználatlanul. Azokat az ingatlanokat, amelyek felújítása gazdaságosan nem oldható meg, érdemes értékesíteni, hogy a bevételből megtérülő beruházásokat lehessen fedezni. Mindez a nyilvánosság számára is átlátható módon történik.
Erzsébetváros ingatlangazdálkodással foglalkozó nonprofit cége, az EVIN Zrt. 2022-ben 32 lakásra írt ki pályázatot hosszútávú bérletre felújítási kötelezettség mellett. Ezek közül 31 tender volt eredményes. Szolgálati lakásból 11 állt rendelkezésre idén, 7 bérlő kijelölésére a kerületi rendőrkapitányság kapott lehetőséget, ez a döntés az erzsébetvárosiak biztonságát szolgálja. Pályázat útján az önkormányzat 35 üres lakást értékesített 762.265.918 forintért. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megerősítette, hogy a Király utca 25., 27.,29. alatti több milliárd forint értékű ingatlancsoport az önkormányzat tulajdonában áll, a korábbi vezetés által kötött szerződés semmis. Erzsébetváros visszakapja a korábban lefoglalt 417 millió forintos kötbért.
Az önkormányzati tulajdonban álló 1574 üzlethelyiségből az év elején 745 állt üresen. Ezek közül ebben az évben 49 talált bérlőre, így 44,5 millió forintos bevétel keletkezett. Az EVIN, közvetve a kerület számára súlyos kiadást jelent a kihasználatlan pincehelyiségek közös költsége, erre évente több mint 160 millió forintot kell költeni. Idén pályázati úton 6 pincét sikerült értékesíteni több mint 44,5 millió forintért.
Az EVIN gazdálkodásának hátteréről érdemes tudni, hogy Erzsébetváros 2019-ben hivatalba lépett vezetése 80 százalékban igen alacsony műszaki állapotú, 20 százalékban pedig lakhatatlan otthonokat vehetett át. A lakásértékesítés 2014-2019 között 30 százalékos áron, a szakértők szerint jelentős részben maffiamódszerekkel történt. Azóta 133 otthon újult meg, 69-et a kerület ingatlangazdálkodási szervezete, az EVIN renovált, 64-ről azok a bérlők gondoskodtak, akik felújítási kötelezettséggel kapták meg a lakásokat. A kerület 160 esetben biztosított lakhatást új bérlőknek. Üzlethelyiséget 2019 októberéig csak szubjektív alapon kiválasztott ügyfelek kaptak, a fiókokban többszáz megválaszolatlan kérelem hevert. Azóta több mint 130-an kaptak bérleti jogot, a havi bérleti díjnövekmény meghaladja a 13 millió forintot. Ingatlanok értékesítéséből az önkormányzat kétmilliárd forintos bevételhez jutott, részben ebből finanszírozható az új Energiahatékonysági és Klímavédelmi Alap létrehozása.
