Felújítás vagy rombolás?
A patinásnak mondott erzsébetvárosi utca képe a múlt században alakult ki. A hivalkodó műanyag ablak, a homlokzatra szerelt hófehér klíma látványosan elüt az utcák hagyományos stílusától. Látszatra a műanyag ablak „jól mutat”, valójában a régi épületet láttatja kopottasnak, avíttnak. Ez az „én ingatlanom, az én lakásom”, mondhatja a tulajdonos. Olyan ablakot szerelek fel, amilyet akarok. Csakhogy ez koránt sincs így.
Erzsébetváros épületállománya nagyrészt a 19. század végén, a 20. század elején jött létre. Az utcák jórésze egységes. Néhány ház még a szecesszió világát idézi, vagy későbbi korszakok stílusjegyeit viseli. Kétségtelen, hogy az épületek nem kis része rossz műszaki állapotban van. A patinás utcakép, az egységes stílus mégis érték.
Ezért fontos a tradicionális utcakép megőrzése, a házak, utcai homlokzatok stílusa. Erzsébetváros Önkormányzata 2017-ben hozta meg Erzsébetváros Településképvédelmi Rendeletét (ETKR), amely aktualizált formában ma is hatályos.
A tapasztalat az, hogy a tulajdonosok gyakran nem ismerik a szabályokat, amelyeket a homlokzat felújításakor be kell tartani.
Gyakran találkozunk városkép-rombolással, amelyet a homlokzatra helyezett kültéri-klímadoboz látványa okoz. Ezt az ETKR tiltja, szankcionálja is. A rendelet nem a modern klimatizálást akarja ellehetetleníteni, csupán az új kültéri egységek telepítésének módját kívánja szabályozni. A meglévő épületeknél megengedett a klímadoboz udvari homlokzatra szerelése. Ha a lakásnak csak utcai homlokzata van, lehetséges a klímadobozok erkélyen, loggián való elhelyezése. Ha ez sem lehetséges, kültéri egység nélküli klímát telepíthetünk, amelynél a homlokzaton csak minimális méretű szellőzőrács látszik.
Gondot okoznak az új, műanyag nyílászáróra cserélt hagyományos fa ablakok, külső redőnytokok. A régi ablakok többsége beépített, az utcáról nem látható redőnytokkal készült. Semmi sem indokolja, hogy a redőny cseréjekor megjelenjen az utcaképtől idegen külső redőnytok. Ezért az utcai homlokzaton csak rejtett tokkal helyezhető el az új redőny. A műanyag ablakoknál az ablakok vaskos profiljai megbontják, elcsúfítják a homlokzat egységes képét, eredeti karakterét. Ezért a rendelet alapvetően nem engedélyezi utcai homlokzatokon a műanyag nyílászáró beépítését. Ez a belvárosi kerületekben mindenütt így van. Persze vannak engedmények modernebb épületeknél. Ezekről az ETKR is részletesen ír. Hogy konkrét példát említsünk: egy 1945 után épült középső-erzsébetvárosi, nem főútvonalon álló, nem védett épület homlokzatán, ha a felújítás minden ablaknál egységesen, azonos időben zajlik, lehetséges műanyagablakra cserélni a régi, faablakot.
Tény, hogy a fából készült nyílászárók drágábbak. Ezt szeretné orvosolni a nyílászáró felújítási pályázat, amelyet fa nyílászárók felújítására, beépítésére lehet igénybe venni. És persze nem mindig szükséges a régi nyílászárót teljesen újra kicserélni. Nemegyszer észszerűbb a külső szárnyak megtartása mellett a belső ablakszárnyak átalakítása. A hőszigetelés így is javítható. Ez gazdaságosabb és a városképet sem zavarja. Kívülről az eredeti, felújított ablakok látványa marad meg.
Meggyőződésünk, hogy a rendelet nem túlszabályozás, bürokratikus erőfitogtatás. Erzsébetváros akkor marad Erzsébetváros, ha megőrizzük az utcák stílusát, sajátos hangulatát.
