.jpg)
.jpg)
Erzsébetvárosi helyismereti totó – plusz információk
Erzsébetvárosi helyismereti totó – plusz információk
1. Budapest Főváros Tanácsa 1882. február 7-én kihirdeti, hogy a Terézváros Király utca és Kerepesi út közt fekvő felerésze mától ő felsége a magyar királyné nevéről és tiszteletére „Erzsébetvárosnak” neveztessék. Ez a hivatalos névadási bejelentés.
3. A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.
4. 1875. szeptember 10-én egy Fővárosi Közmunkák Tanácsa levélben fordul elő először az Erzsébetváros kifejezés. Ez még csupán egy hivatalos levélben előforduló kifejezés, amelyet már néhányan, mint óhajt emlegetnek.
6. A pajzs felett fekete betűkkel: ERZSÉBETVÁROS felirat; a pajzsot jobbról arany oroszlán, balról arany griff tartja.
7. Harry Houdini, született Weisz Erik (Budapest, 1874. március 24. – Detroit, 1926. október 31.) magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini. A VII. kerületben született Budapesten, de mégis azt állította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ámbár lehet ez is hozzátartozott az őt körülvevő mítoszhoz és kialakult legendákhoz. Fiatalkorában volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben. Trükkjei miatt kezdetben a „Kártya királya” (The King of the Cards) majd később a „Bilincsek királya” (The King of Handcuffs) névvel illették. De nem csak a bűvészetben jeleskedett, hiszen 1916 és 1923 között öt filmet is készített. Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
10. A leggyakrabban azt olvasni, hogy a népszerű ragadványnév eredete a közbiztonság szinte teljes hiányára utal, eszerint Csikágó, amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált. A következő „megoldás” az amerikaias tempójúnak tetsző építés, mert a házak egymás utáni boszorkányos gyorsaságú „kinövése” a korábban üres területen az amerikai nagyváros építésére emlékeztette a lakosokat. Ezért már az építkezés során „Csikágónak” kezdték nevezni. Erre bizonyíték, hogy a Budapesti Társaskör egyik 1902-es gyűlésén elhangzott ez a kifejezés, amely a Pesti Hírlap október 2-i számában is olvasható volt: "...családostul együtt oly nagy számban jelentek meg, különösen az úgy nevezett chicagói negyedből...". Van egy ritkábban olvasható, a másodikra hajazó magyarázat is, miszerint az Amerikából visszatelepült magyarok nevezték el így a környéket, utcáinak szabályos, négyzetes elrendezése miatt, mely Chicago-ra emlékeztette őket.
11. MTK Budapest FC: Az MTK Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat. Az MTK a 20. század elejétől fogva a budapesti nagy klubok egyikeként mindig meghatározó szerepet játszott a magyar labdarúgásban. A kék-fehér színekben játszó alakulat mind a bajnoki, mind a kupaaranyérmek számát tekintve a Ferencvárosi TC után és az Újpest FC előtt a második legeredményesebb szereplője az 1901 óta működő magyar labdarúgó-bajnokságnak.
…
Elmondható, hogy az MTK tekinthető az első polgári sportegyesületnek, amely a modern és szabad atlétika gyakorlását tekintette legfontosabb céljának. Az egyesületet részben alapító és finanszírozó budapesti belvárosi, zömében hatodik-hetedik kerületi liberális zsidó polgárság hangsúlyozottan egy olyan egyesületet kívánt létrehozni, amelyben bárki, mindenfajta diszkrimináció nélkül, magas szinten űzhette az akkori idők legújabb sportjait.
12. Vanek József (Turnau, Cseho., 1818. júl. 30. – Bp., 1889. dec. 11.): bűvész. Az első világot járó magyar artista, akinek pályafutásáról nyomtatott emlékek tanúskodnak. Egy.-et végzett, Jedlik Ányos tanítványa volt, tanári diplomát szerzett 1845-ben. Már ifjúkorában bűvészkedéssel foglalkozott. Kossuth Lajos szerzett neki állást az állami nyomdában. A szabadságharc bukása után Kossuthtal emigrált és Töröko.-ba menekült, ahol már bűvészkedésből élt. Uralkodók előtt szerepelt, magas kitüntetéseket kapott. Az 1867 – 70-es években világszerte ismert bűvész volt. – Irod. Kassay István Modern mágia (Bp., 1925); J. V. (The Sphinx, 1938. okt. sz.)
13. Robert Capa (eredeti nevén Friedman Endre) (Budapest, 1913. október 22.[3] – Indokína, Thái Bình, 1954. május 25.) magyar származású fotográfus.
A 20. század egyik legjelentősebb fotósa volt, elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Rövid élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, az első kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és Indokínai háborúban). A második világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál, az Omaha Beachen és Párizs felszabadításakor is ott volt, és dokumentálta a háború eseményeit.
Friedman Endre néven született Budapesten, alsó-középosztálybeli zsidó családban, apja Friedman Dávid szabómester, anyja Berkovits Henrietta Juliánna volt.[3] Egy bátyja (László) és egy öccse (Kornél) volt, aki később szintén fényképész lett, és Cornell Capa néven futott be szép karriert.
A budapesti Madách Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. Az 1920-as évek végén csatlakozott a Kassák-féle Munka körhöz. 1931 júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán egy ideig újságírást tanult, de onnan származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Egy rövid időre visszatért Budapestre, de hamarosan Párizsba emigrált.
Még Berlinben sajátította el a fotózás és az ügynökségi munka alapjait, itt kötötte később is fontos szakmai kapcsolatait, melyekre Párizsban is építhetett. 1934-ben kapta első megbízását a VU-től. 1936-ban felvette a Robert Capa nevet. Valószínűleg Gerda Taróval együtt találhatták ki, de a névválasztásáról nincsenek egyértelmű információk. Besnyő Éva visszaemlékezése szerint gyerekkorában ő és testvérei cápának becézték, mások szerint az volt a fontos, hogy a szó hasonlított az akkoriban népszerű amerikai filmrendező, Frank Capra nevére. Capa fennmaradt, 1947-es interjúja szerint több nyelven is kiejthető, „amerikai hangzású” nevet keresett. Ettől remélt több megbízást újságíróként vagy fotósként.
A várakozása sikerrel járt, de nem csak az új név miatt. Capa haditudósítóként vett részt a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai háborúban, a második világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, az izraeli harcokban, de sokat fotózott békeidőben is. Capáról tudni szokás, hogy habzsolta az életet. Egyik szerelme Ingrid Bergman volt, akivel 1945-ben ismerkedett meg Párizsban. Bergman Életem című, angolul 1980-ban megjelent visszaemlékezésében írt először csaknem két évig tartó viszonyukról.
1954-ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én délután ott esett el.
13.+1 Szilárd Leó (született Spitz) (Budapest–Terézváros, 1898. február 11.[1] – La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartotta, hogy először esetleg Németország fejlessze ki az atombombát, Szilárd Leó meggyőzte Albert Einsteint, hogy írjon levelet Franklin D. Rooseveltnek, hogy ebben nekik kell elsőnek lenniük. Tevékenyen részt vett az erre irányuló Manhattan tervben, ám később megbánta ezen törekvéseit, hiszen sok más amerikaihoz hasonlóan már az atombomba bevetése előtt látta, hogy a világháború a Szovjetunió Japán elleni beavatkozása következtében egyébként is gyorsan véget érne.
A Vidor-házon (Városligeti fasor 33.) 1988-ban emléktáblát avattak Szilárd Leó tiszteletére, aki a kiterjedt rokonság tagjaként itt töltötte fiatalságát.
https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/28/varosligeti_fasor_33
Erzsébetvárosi helyismereti totó – plusz információk
1. Budapest Főváros Tanácsa 1882. február 7-én kihirdeti, hogy a Terézváros Király utca és Kerepesi út közt fekvő felerésze mától ő felsége a magyar királyné nevéről és tiszteletére „Erzsébetvárosnak” neveztessék. Ez a hivatalos névadási bejelentés.
3. A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.
4. 1875. szeptember 10-én egy Fővárosi Közmunkák Tanácsa levélben fordul elő először az Erzsébetváros kifejezés. Ez még csupán egy hivatalos levélben előforduló kifejezés, amelyet már néhányan, mint óhajt emlegetnek.
6. A pajzs felett fekete betűkkel: ERZSÉBETVÁROS felirat; a pajzsot jobbról arany oroszlán, balról arany griff tartja.
7. Harry Houdini, született Weisz Erik (Budapest, 1874. március 24. – Detroit, 1926. október 31.) magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini. A VII. kerületben született Budapesten, de mégis azt állította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ámbár lehet ez is hozzátartozott az őt körülvevő mítoszhoz és kialakult legendákhoz. Fiatalkorában volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben. Trükkjei miatt kezdetben a „Kártya királya” (The King of the Cards) majd később a „Bilincsek királya” (The King of Handcuffs) névvel illették. De nem csak a bűvészetben jeleskedett, hiszen 1916 és 1923 között öt filmet is készített. Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
10. A leggyakrabban azt olvasni, hogy a népszerű ragadványnév eredete a közbiztonság szinte teljes hiányára utal, eszerint Csikágó, amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált. A következő „megoldás” az amerikaias tempójúnak tetsző építés, mert a házak egymás utáni boszorkányos gyorsaságú „kinövése” a korábban üres területen az amerikai nagyváros építésére emlékeztette a lakosokat. Ezért már az építkezés során „Csikágónak” kezdték nevezni. Erre bizonyíték, hogy a Budapesti Társaskör egyik 1902-es gyűlésén elhangzott ez a kifejezés, amely a Pesti Hírlap október 2-i számában is olvasható volt: "...családostul együtt oly nagy számban jelentek meg, különösen az úgy nevezett chicagói negyedből...". Van egy ritkábban olvasható, a másodikra hajazó magyarázat is, miszerint az Amerikából visszatelepült magyarok nevezték el így a környéket, utcáinak szabályos, négyzetes elrendezése miatt, mely Chicago-ra emlékeztette őket.
11. MTK Budapest FC: Az MTK Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat. Az MTK a 20. század elejétől fogva a budapesti nagy klubok egyikeként mindig meghatározó szerepet játszott a magyar labdarúgásban. A kék-fehér színekben játszó alakulat mind a bajnoki, mind a kupaaranyérmek számát tekintve a Ferencvárosi TC után és az Újpest FC előtt a második legeredményesebb szereplője az 1901 óta működő magyar labdarúgó-bajnokságnak.
…
Elmondható, hogy az MTK tekinthető az első polgári sportegyesületnek, amely a modern és szabad atlétika gyakorlását tekintette legfontosabb céljának. Az egyesületet részben alapító és finanszírozó budapesti belvárosi, zömében hatodik-hetedik kerületi liberális zsidó polgárság hangsúlyozottan egy olyan egyesületet kívánt létrehozni, amelyben bárki, mindenfajta diszkrimináció nélkül, magas szinten űzhette az akkori idők legújabb sportjait.
12. Vanek József (Turnau, Cseho., 1818. júl. 30. – Bp., 1889. dec. 11.): bűvész. Az első világot járó magyar artista, akinek pályafutásáról nyomtatott emlékek tanúskodnak. Egy.-et végzett, Jedlik Ányos tanítványa volt, tanári diplomát szerzett 1845-ben. Már ifjúkorában bűvészkedéssel foglalkozott. Kossuth Lajos szerzett neki állást az állami nyomdában. A szabadságharc bukása után Kossuthtal emigrált és Töröko.-ba menekült, ahol már bűvészkedésből élt. Uralkodók előtt szerepelt, magas kitüntetéseket kapott. Az 1867 – 70-es években világszerte ismert bűvész volt. – Irod. Kassay István Modern mágia (Bp., 1925); J. V. (The Sphinx, 1938. okt. sz.)
13. Robert Capa (eredeti nevén Friedman Endre) (Budapest, 1913. október 22.[3] – Indokína, Thái Bình, 1954. május 25.) magyar származású fotográfus.
A 20. század egyik legjelentősebb fotósa volt, elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Rövid élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, az első kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és Indokínai háborúban). A második világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál, az Omaha Beachen és Párizs felszabadításakor is ott volt, és dokumentálta a háború eseményeit.
Friedman Endre néven született Budapesten, alsó-középosztálybeli zsidó családban, apja Friedman Dávid szabómester, anyja Berkovits Henrietta Juliánna volt.[3] Egy bátyja (László) és egy öccse (Kornél) volt, aki később szintén fényképész lett, és Cornell Capa néven futott be szép karriert.
A budapesti Madách Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. Az 1920-as évek végén csatlakozott a Kassák-féle Munka körhöz. 1931 júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán egy ideig újságírást tanult, de onnan származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Egy rövid időre visszatért Budapestre, de hamarosan Párizsba emigrált.
Még Berlinben sajátította el a fotózás és az ügynökségi munka alapjait, itt kötötte később is fontos szakmai kapcsolatait, melyekre Párizsban is építhetett. 1934-ben kapta első megbízását a VU-től. 1936-ban felvette a Robert Capa nevet. Valószínűleg Gerda Taróval együtt találhatták ki, de a névválasztásáról nincsenek egyértelmű információk. Besnyő Éva visszaemlékezése szerint gyerekkorában ő és testvérei cápának becézték, mások szerint az volt a fontos, hogy a szó hasonlított az akkoriban népszerű amerikai filmrendező, Frank Capra nevére. Capa fennmaradt, 1947-es interjúja szerint több nyelven is kiejthető, „amerikai hangzású” nevet keresett. Ettől remélt több megbízást újságíróként vagy fotósként.
A várakozása sikerrel járt, de nem csak az új név miatt. Capa haditudósítóként vett részt a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai háborúban, a második világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, az izraeli harcokban, de sokat fotózott békeidőben is. Capáról tudni szokás, hogy habzsolta az életet. Egyik szerelme Ingrid Bergman volt, akivel 1945-ben ismerkedett meg Párizsban. Bergman Életem című, angolul 1980-ban megjelent visszaemlékezésében írt először csaknem két évig tartó viszonyukról.
1954-ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én délután ott esett el.
13.+1 Szilárd Leó (született Spitz) (Budapest–Terézváros, 1898. február 11.[1] – La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartotta, hogy először esetleg Németország fejlessze ki az atombombát, Szilárd Leó meggyőzte Albert Einsteint, hogy írjon levelet Franklin D. Rooseveltnek, hogy ebben nekik kell elsőnek lenniük. Tevékenyen részt vett az erre irányuló Manhattan tervben, ám később megbánta ezen törekvéseit, hiszen sok más amerikaihoz hasonlóan már az atombomba bevetése előtt látta, hogy a világháború a Szovjetunió Japán elleni beavatkozása következtében egyébként is gyorsan véget érne.
A Vidor-házon (Városligeti fasor 33.) 1988-ban emléktáblát avattak Szilárd Leó tiszteletére, aki a kiterjedt rokonság tagjaként itt töltötte fiatalságát.
https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/28/varosligeti_fasor_33
