Zsidó Budapest 150 Éve: a sokszínűség ünnepe

Szeptember 3-án, az európai zsidó kultúra napján a Csányi utcában megrendezett Kultutca program színes forgatagával, különleges programjaival megkezdődött a Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat, amely hét hónapon át Erzsébetváros és egész Budapest kulturális sokszínűségét, a befogadás hagyományát ünnepli.  

Az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épületében rendezett megnyitón Niedermüller Péter, a kerület polgármestere elmondta: büszke arra, hogy már a 18. században is éltek zsidók a mai Erzsébetváros területén, akik gazdagították ezt a városrészt. Ady Endre egy híres mondatát idézte, aki úgy vélekedett, hogy Budapestet a zsidók tették európai nagyvárossá. A polgármester hozzátette: fővárosunk és egész Magyarország elképzelhetetlen anélkül a vallási, kulturális, művészeti és tudományos teljesítmény nélkül, amelyet zsidó honfitársaink nyújtottak. A mostani rendezvénysorozat pedig azt bizonyítja, hogy ma Budapesten van egy nagyon erős, dinamikus, fiatalokból álló művészeti szcéna, amely zsidóként jeleníti meg magát. Erzsébetváros befogadó kerület, büszke kulturális sokszínűségére, arra, hogy itt mindenki biztonságban élhet, otthon érezheti magát.

Pest, Buda és Óbuda egyesülésekor, 150 éve megkezdődött annak a budapestiségnek, annak a közös öntudatnak a kialakulása, amely szorosan kapcsolódik a zsidó Budapest tradíciójához is. Erről Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere beszélt. Hozzátette: ez a tradíció a kapcsolódások hagyománya, amikor nem egymást kizáró „vagy-vagy” határozza meg a gondolkodást, hanem az „és”. Ennek a városnak létrejöttekor a „haza és haladás” volt az alapgondolata, nem haza vagy haladás. Itt megfért és megfér a magyarság és az európaiság, itt együtt élnek zsidók és keresztények. Budapest a befogadás, a kapcsolódás városa, amelynek sokszínűségében a legszebb színek egyike a zsidó kultúra.

Grósz Andor, a MAZSIHISZ közelmúltban megválasztott elnöke elmondta: számára nagy megtiszteltetés, hogy a budapesti nyilvánosság előtt első beszédét éppen a Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat megnyitóján tarthatja. Kifejtette, hogy Budapest olyan jelentős magyar zsidók munkásságára lehet büszke, akik örökre beírták magukat Budapest és az ország történelmébe. Hozzátette: a zsidóság több ezer éves hagyományának legfőbb jellegzetessége, hogy mindig a múltból építkezik, de felfelé, a jövőbe mutat. A MAZSIHISZ elnöke arra is emlékezetett, hogy amikor a XIX. és a XX. század fordulóján egy-egy magyar üzletember gyárat alapított, ott hamarosan óvoda épült a munkások gyermekei számára. Sportpályákat nyitottak a hétvégi kikapcsolódás kedvéért és segélypénztárat hoztak létre a rászorulók megsegítésére. Ezek a létesítmények a közjót szolgálták. Felidézte a híres író, Konrád György megemlékezését arról, hogy egy vidéki vaskereskedést működtető édesapja minden házasodó segédjének lakást vett, tekintet nélkül arra, hogy az illető zsidó-e vagy sem. Grósz Andor újabb boldog 150 évet kívánt egy olyan városban, amely megbecsüli azokat, akik a közjót szolgálják. – Isten éltesse a sokszínű Budapestet! – zárta beszédét.  

Budapesten nagy, aktív zsidó közösség működik, ezt bizonyítja, hogy a város húsz működő zsinagógával büszkélkedhet és sok kulturális intézmény is ehhez a közösséghez kapcsolódik. Erről beszélt Jakov Hadas-Handelsman Izrael budapesti nagykövete. Emlékezetett arra, hogy a Budapestet alkotó települések jóval régebbiek a 150 évnél, és ősibbek a zsidó hagyományok is. Már a kétezer évvel ezelőtti Aquincumban, a mai Óbuda területén elvégzett ásatások során találtak olyan vésetet, amely a helyi zsidó közösség egyik vezetőjének tevékenységét méltatta. Olyan várost ünneplünk, mondta a nagykövet, amely sokszínű támogató, befogadó és egyre vonzóbb a látogatók számára. 

Az eseményen részt vett Susan Kleebank, Brazília magyarországi nagykövete, aki megnyitotta Hanna Brandt festőművész kiállítását. Az elismert művész egyike volt a 15 ezer zsidó menekültnek, akik Európából a fasizmus idején érkeztek Brazíliába és ott fontos alkotásokat hoztak létre. A nagykövet asszony arról is megemlékezett, hogy a brazil labdarúgás részben magyar hagyományokból táplálkozik. A harmincas években ugyanis a válogatott edzője Kürschner Izidor, egy volt MTK-s futballista volt. Heisler András a MAZSIHISZ leköszönt elnöke, jelenleg az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, arról beszélt, hogy Erzsébetváros a kohézió, az integráció példája, ahol a kisebbségi lét is fontos érték, a befogadó Budapestet ünnepeljük.

A Csányi utcában közben pavilonok nyíltak: volt minimozi kortárs zsidó tematikájú filmekkel, utcai jesiva, ahol bárki megtudhatta, hogyan zajlik a zsidó vallási oktatás. Lególemben legókockákból építettek óriási Gólem-képet, de pavilont kapott a Törvények háza, a Bólesz pékság, Könyves Kohn is, a Gyermekkert is, a Mázli sátorban pedig nyeremények várták azokat, akik jól feleltek a zsidó kultúrával kapcsolatos kérdésekre.