A maradék béke, az életakarás képei Ukrajnából
Kerítés-kiállítás nyílt a Klauzál téren

Augusztus 8-ig láthatóak Stépán Virág fotói, a háború sújtotta Ukrajnáról.

A fiatal fényképész egy humanitárius akció során jutott el Ukrajna keleti határáig, látni és láttatni akarta a háborúban álló ország hétköznapjait.

Mindenkinek fontos lenne megnézni: ilyen Harkiv, Bucsa, Dnyipró, Kijev napjainkban, 2023-ban. Amikor a rendkívüli válik hétköznapivá.

Itt, a szomszédunkban.

A kiállítás az önkormányzat támogatásával valósult meg.

Ukrajnában még mindig háború zajlik.

„A háború olyan messze áll a hétköznapjaink normalitásától, hogy a lényegét a maga súlyán és jelentőségén felfogni se vagyunk képesek” – fogalmazott a különleges, utcai tárlat megnyitóján Bojár Iván András. A művészettörténész aggregátorok vásárlására gyűjtött itthon támogatást, hogy aztán azokat egy humanitárius akció keretében eljuttassa Ukrajnába.

A különleges misszióra elkísérte Stépán Virág, a fiatal fotóriporter.

„Különös fontossága van annak, amikor újságírók, fizikai épségük kockáztatásával elmennek helyettünk a háborús vidékre, hogy elhozzák a nagy bajban élők történetét” – mondta Bojár Iván András, hozzátéve, hogy Harkivban épp csak félórájuk volt lerakni az adományt, és iszkolni kellett kifele a városból, Dnyipróban pedig életveszélyes szállodai szobát foglalni.

Szürreális világ, innen nézve.

Stépán Virág képei beszélnek.

Tényleg el sem tudjuk képzelni, milyen az élet a háború árnyékában.

„Más dimenzióba kerül az ember, minden élesebb, minden tisztább lesz” – emlékezik vissza a tíznapos utazásra a lány, aki egyáltalán nem félt odakint.

Számára a legnagyobb csoda: látni, hogyan segítenek a fiatalabbak az idősebbeknek minden nap, túlélni, életben maradni, küzdeni, előre nézni, hinni. „Nem csak szakmai, hanem emberi élmény volt megjárni Ukrajnát” – summáz a fotós.  

Képei nem az összecsapások közvetlen drámáját mutatják meg, hanem a háborús ország mindennapjait hozzák közel.

Óriási QR-kód díszíti a torzót, mely valaha lakótömb volt. Mellette felirat: „Írjátok alá a petíciót! Ki kell rúgni Oroszországot az ENSZ-ből!”

Angyalarcú, mosolygó kisfiút látunk a tankok között, játékfegyverrel a kezében. Ő a háborúban nő fel. Marina, a tolmács színesre lakkozott körmei szinte ordítanak a csupasz épületek között.

Piros roller áll büszkén a lerombolt otthonok előtt.

Az élet élni akar, üzenik Stépán Virág fotói.

A nagybeteg Ukrajnában járt a fotográfus. Minden kattintása történelmi tény. Ahogy a megnyitón is elhangzott: a hétköznapok semmitmondó tárgyai megmutatják, mennyire törékeny a létezésünk.

A maradék béke, a kicsorbult béke látható a képeken.

Ma éppen 516. napja történelem íródik a szomszédunkban.

Ukrajnában még mindig háború van.