Királyhegyi Pál első kétszáz éve

Ingyenes előadások a Gólemben a holokauszt nemzetközi emléknapján

Erzsébetváros Önkormányzata és a Gólem Színház január 27-én, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának napján, a holokauszt nemzetközi emléknapján ingyenes színházi előadásokra hívta a kerületi lakosokat.

Este neves művészek tartottak felolvasást Hanoch Levin izraeli drámaíró Jób kínszenvedése című drámájából. A másik előadás a legendás Királyhegyi Pál emlékét idézte. A kerület egyik leghíresebb túlélője önéletrajzban írta meg auschwitzi emlékeit. (Első kétszáz évem, 1979) Az ő ikonikus szövegeiből szerkesztett egyszemélyes előadást Szabó Zoltán, Pintér Béla Társulatának művésze. A darab két előadásban (matinén és kora délután) került színre. Az előtérben halk zene szólt, összeállítás a múlt századközép szomorkás slágereiből, Borgula András friss pogácsával, süteménnyel, teával kínálta az érkezőket.

Királyhegyi elképesztő karakter volt, százötven centis túlélőbomba. Fénykorában a hozzá hasonló gagmant „humoristának”, jobb esetben újságírónak nevezték. De Királyhegyi valójában író volt, korokon átívelő szövegek szerzője. Nagy adomány, igazi ritkaság, hogy a szövegek élő előadásban legalább olyan jók voltak, mint írott formában. Az előadásba a művész természetesen beleszőtte az ismertebb Királyhegyi bonmotokat is. „Akinek humora van, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.”  „Repültem is hazafelé, sürgős volt, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot”. Mikor a kápó belerúg és beleesik az árokba, így kommentálja: „Na tudja mit… Most lett elegem az egészből.” A túléléshez a találékonyság mellett némi bátorság is kell. Szemrebbenés nélkül kiadja magát írógépműszerésznek, mikor a táborvezetés műszerészt keres. Persze a szakmához köze sincs. Ez is két nap élethaladék. A Sztálinnak feladott Királyhegyi távirat állítólag kordokumentum. „A rendszer megbukott STOP kezdjék elölről STOP Királyhegyi.” Természetesen megfordul korának csaknem minden jelentős színterén, mindenütt, ahol történik valami, Trieszttől New Yorkon át Hollywoodig, Londonig, és természetesen Auschwitzig. Ugyan miért kerülte volna el a kis-nagy embert a levezető edzés, a vidéki kitelepítés? Egy névtévesztés következménye.

A közönség a végén meghatódik. Elsötétül a színpad is. Mert Királyhegyi, az örök legkisebb fiú természetesen Auschwitzból is hazatér. Méghozzá Erzsébetvárosba, a Hársfa utcába. S csodák csodája, mindenki él. Apa, anya, húg, régi szerelem. Apja a lépcsőházban jön szembe. Úgy üdvözli, kezét felemelve, mint a postást, akit tegnap látott: „hello”. Hát hello Pali bácsi. Jó, hogy ezt nemcsak túlélted, de el is tudtad mondani nekünk. 

A szomorú napon a Gólem műsora szerencsés választás volt.