Rácz Pál zenész családba született, kisgyermekkorától hegedült, és már tinédzserként beutazta a világot különféle zenekarokban játszva. De volt egy, még a zenénél is hatalmasabb szenvedélye, az pedig maga a hegedű! 

Utazásai alatt igyekezett ellátogatni a földrész legismertebb és legkiválóbb hegedűkészítőihez, és magába szívni mindent, amit a rendelkezésére álló idő alatt lehetett. Járt Anglia, Ausztria és Olaszország legjobb hangszerkészítőinél. Jakob Saunders volt a legnagyobb mestere, egy angol férfi, aki Bécsben készítette a hangszereket, ő tanította meg mindenre. Először 18 éves korában javítással kezdte, megismerkedett a szerszámokkal, majd végül a Zeneakadémián elvégezte a hangszerkészítő szakot és mestervizsgázott, és azóta csodálatosabbnál csodálatosabb hegedűket készít. Munkájáért Aranykoszorús Mester kitüntetés is kapott, sőt, az olaszországi Hegedűkészítő Olimpiát is megnyerte. Most éppen Cremonából érkezett, ahol zsűrizett egy szakmai versenyen. 

A jó hegedű egy kincs. Egy befektetés. Olyannyira, hogy az első autó megalkotója, Henry Ford is, annak idején Stradivari hegedűbe fektetett. De milyen és mitől jó egy hegedű? Rácz úr szerint ez ízlés kérdése. Van persze egy limit, amit el kell érni, de gyakorlatilag a készítők vannak beárazva. A hegedű mai formáját 500 éve hozták létre. A hátát, az oldalát és a csigát juharfából készítik, a tetőanyag pedig rezonáns fenyőből készül. De amitől igazán drága egy jó hegedű, az a fa kora. Friss, 10 évnél fiatalabb fából ugyanis nem készítenek hegedűt. A nehézség, hogy régi fát nem nagyon lehet venni, maximum hagyatékokból, aukción. Egy hegedű elkészítése egyébként hat hónapig tart, mert ennyi az olajlakk kikeményedési ideje. Persze vannak tanuló hegedűk, nem olyan régi fából, amiket elérhető áron lehet beszerezni. 

Rácz Pál a Paganini hangszerkészítő szalont a nagy múltú Reményi hangszerkészítő család helyén, 15 éve hozta létre a Király és Kertész utca sarkán, előtte a Madách Színházzal szemben, a Zeneiskola udvarában volt a műhelye, itt, Erzsébetvárosban. 

Számára a hegedűkészítés maga az élet, nem csak készíti a hangszereket, de oktatja is a mesterséget a következő nemzedékek számára. Hegedűi méltán ismertek, többek között a New Yorki Filharmonikusok hegedűsei is játszanak olyan hangszeren, amely a Paganini műhelyben született. 

Erzsébetváros tele van ismeretlen ismerősökkel. 

Olyan emberekkel, akik részei a mindennapjainknak, és akikről annak ellenére, milyen gyakran látjuk őket, szinte semmit sem tudunk. Ebben a sorozatban olyan erzsébetvárosi szolgáltatások és üzletek tulajdonosait mutatjuk be nektek, amelyekben már nagy valószínűséggel ti is megfordultatok. 

És ha tetszik nektek ez a sorozat, akkor arra kérünk titeket, hogy ajánljatok nekünk olyan embereket, üzleteket, szolgáltatásokat a kerületből, akiknek érdekel a története, akikről szeretnétek többet megtudni általunk.