Emlékséta a gettó felszabadításának 79. évfordulóján  

Január 18-án a pesti gettó felszabadításának 79. évfordulója alkalmából ismét emléksétát szerveztünk.

Immár hagyomány, hogy a menet az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tártól indul és Deák Gábor, a Mazsike egyik alapítója vezeti. Ezek a séták korábban mindig a Klauzál téren értek véget, ott, ahol a gettó felszabadítása után 3000 meggyilkolt zsidó fogoly holttestét találták meg. A Klauzál tér felújítása és a megkezdett munkálatok miatt, idén a Csányi utca 5-ben ért véget a program, ott hangzott el a Kaddis, és az áldozatok emlékére gyújtott mécseseket a Zsidó Történeti Tár ablakiban helyeztük el. Az esemény bent beszédekkel folytatódott.

Soha nem szabad elfeledkezni az áldozatokról, de azokról sem, akik a szörnyűségeket elkövették – hangsúlyozta Niedermüller Péter polgármester. Magyarok voltak ők is, és magyar honfitársaikat gyilkolták meg. „Emlékeznünk kell, mert az antiszemitizmus ma is jelen van a világban. Háború folyik Izrael ellen, és sokan azokat az izraelieket okolják a háborúért, akik pedig csak a megtámadott hazájukat védik.”

Az emlékezést Heisler András, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány elnöke folytatta. Kiemelte, milyen fontos a különböző zsidó vallási irányzatok egysége, az ortodox és neológ közösségek integritása.

Részt vett a megemlékezésen Szénási Jonathan Sándor református lelkész is, aki elmondta, milyen gyakran hallott még a teológusok között is antiszemita beszédet. A kirekesztés minden formája ellentétes a kereszténység szellemiségével - mondta. Annak idején Kápolnásnyéken szolgált lelkészként, és irányításával hozták helyre a helyi zsidó temetőt.

Zarka Dénes következett, a budapesti Avilai Szent Teréz Plébánia diakónusa. Ő itt, a VII. kerültben nőtt fel, belvárosi gimnáziumba járt, ám a holokausztot épp csak megemlítették a tankönyvekben. A gettó nem létezett a köztudatban. Igazából csak a rendszerváltás után, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallott először arról, hogy mi történt itt a nácik bevonulása után a magyar zsidósággal. Pedig a traumákat csak úgy lehet feldolgozni, ha nyíltan beszélünk róluk.

Zeitler Ádám rabbijelölt is személyes történetet idézett fel. Ő is Erzsébetvárosban nőtt fel, a nagyszülei a Dob utcában laktak. Holokauszt túlélők voltak mindketten. Tőlük sok mindent megtudott Ádám már gyerekkorában is a pesti gettóról. A Rabbijelölt hozzátette: a Tóra szerint az emlékezés azért is fontos, mert áldást hoz a következő generációkra. Zeitler Ádám két kislánya már zsidó szellemben nevelkedik, és büszke örömmel élik meg a saját identitásukat.