Ezt a terhet mindig viselnünk kell

A gettó felszabadításának 79. évfordulóján élőlánccal emlékeztek az áldozatokra Erzsébetvárosban.

1945. január 17–18-án a szovjet csapatok elérték Pest központi részeit. A harcok Budán tovább folytatódtak, de a gettó fegyveres őrsége már elmenekült. Az ostromot a gettó lakói közül hatvannyolcezren élték túl, a gettó felszabadulása után körülbelül 3000 temetetlen holttestet találtak. Többségüket a zsinagóga melletti tömegsírban temették el.

A gettó felszabadulására élőlánccal, a sófár (kos szarvából készült kürt) hangjai mellett emlékezett Erzsébetváros. Az egyik cél a kegyelet mellett az emlékezés, a fiatalok bevonása volt. Borgula András, a rendezvény társszervezője, a Gólem Színház igazgatója szerint tizenhárom iskola diákjai vettek részt az élőláncban, tíz intézmény tanulói a kerületből és három zsidó iskola diákjai. Becslések szerint kétezer fiatal alkotta az egykori gettó területét körbevevő élőláncot.

A diákokon kívül megjelentek civil szervezetek is. A Csányi utcában, a Gólem Színház előtt a szervezők már reggel nyolctól osztogatták a megszabadulást jelképező fehér léggömböket. A rendezvény helyszínén a tűzfalra függesztették a korabeli dokumentumok fénymásolatait.

Bevezetőként Ullmann Mónika olvasott fel egy részletet a holokausztot túlélő Szép Ernő írásából. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael nagykövete kegyelettel emlékezett az áldozatokra, és felhívta a figyelmet az Európában is újra terjedő antiszemitizmus veszélyeire.

Karácsony Gergely főpolgármester Ferenc pápa szavait idézte: „Budapest nem a falak, hanem a hidak városa. A budapesti gettó a magyar történelem legsötétebb korszakának helyszíne. A gettó felszabadulása sok polgártársunknak akkor az életet jelentette. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a holokausztot nem mások követték el velünk szemben, magyar emberek követték el magyar emberek ellen. Ha nem nézünk szembe felelősségünkkel, nem szabadulhatunk a múlt árnyaitól.”

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere szerint nehéz elképzelni hetven-nyolcvan év távlatából, mit jelentett a gettó lakóinak 1944-45 borzalmas és hideg tele. „Emlékeznünk kell arra, mi történt Budapesten, ezt a terhet mindig viselnünk kell! Mindig föl kell emelnünk szavunkat a rasszizmus, az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés ellen! Hajtsunk fejet az áldozatok előtt, és legyen bennünk bátorság szembeszállni a barbársággal” – mondta a polgármester.

A megemlékezés lezárásaként a politikusok, köztük Bárdi Zsuzsa és Szücs Balázs alpolgármesterek is beálltak az élőláncba. A sófár hangjai mellett fehér léggömbök szálltak a magasba.