A beszélgetést Király Dávid, a Republikon munkatársa vezette, Niedermüller Péter ezúttal a kérdezettek között foglalt helyet. Rajta kívül három ellenzéki önkormányzat vezetője, Kiss Ambrus, Budapest főpolgármester-helyettese, Nyirati Klára, Baja polgármestere, és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere volt a beszélgetés részvevője.

Az intézetnél hagyomány, hogy az önkormányzati választások évfordulójához kapcsolódva számvetést készítenek. A helyzet minimum „érdekes.” A NER vezetője egy percig sem csinált titkot abból: a település, amely „rossz helyre szavazott”, néhány évig szorulni fog. A világjárvánnyal ő sem számolt. A háborúval sem. Magyarország nemzetközi elszigetelődésével végképp nem. Ámde a képlet, mint a polgármesterektől hallhattuk, nem változott. Ellenállnak-e a viharnak az ellenzéki önkormányzatok?

Baja polgármestere, Nyirati Klára szerint a helyzet egyenletesen romlik, ami mégsem jelenti azt, hogy az önkormányzatok megadták volna magukat.

A romlás Budapest helyzetén (itt húzódik a fő front) metsző élességgel érzékelhető. A lényeg egy mondatban foglalható össze. „Nekünk elvileg többet kellene befizetnünk a kormány működtetésére – mondja Kiss Ambrus –, mint amennyit a kormánytól a közszolgáltatások működtetésére kapunk.”  Alapfeladatok teljesítéséről van szó. Közvilágításról, ivóvízellátásról, a temetők fenntartásáról, a közösségi közlekedés finanszírozásáról. A NER vezérkara úgy gondolja, ad mindezekre 32 milliárdot, cserébe fizessen a főváros 58 milliárdot „szolidaritási hozzájárulás” címén. Ez egy sajátos adófajta. A pénz a rendszer definíciója szerint „a szegény települések fejlesztésére” megy. Senki sem mondta meg soha, mi mire megy, ki fizet kinek. „Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kasszánkba rendszeresen belenyúlnak” – mondja Kiss. A főváros válasza egy idő után az volt, hogy beperelte a magyar államot. A bíróság kimondta, amíg nem dől el a per, nem lehet a főváros számlájáról havonta négymilliárdot leemelni. Itt tartunk. Az adott helyzetben az önkormányzat élete folyamatos útkeresés. Próbálgatják, miként tudnának jobb pozíciót kimozogni.

A polgármesterek szerint illúziónak bizonyult az ötlet, hogy az új, „vegyes önkormányzatok” a politikai együttműködés kovászai lesznek. Mindenkinek megvan a maga gondja. Ez településtípusonként más és más. Sokan jutottak kiszolgáltatott helyzetbe. Hitelfelvételi lehetőség nincs. Egyszer a védőnői hálózat működtetését nyúlják le, máskor a vízszolgáltatás működtetésének átadására tesznek „gáláns ajánlatot.” A környezetvédelmi szempontból aggályos beruházások elbírása közvetlenül Gulyás Gergelyre tartozik. Ha egy szülő pénzt ad a gyerek iskolájának működtetését segítő alapítványnak, a pénz felhasználásra a tankerület ad engedélyt.

Niedermüller Péter szerint a hetedik kerületben már a történet kezdetén speciális helyzetben voltak. A világjárvány őket is megkínozta, ehhez jöttek a kormány által bevezetett intézkedések. Az ingyenes parkolás a kerületnek többszázmilliós veszteséget okozott. Az örökség sem volt kellemes. Azonnal azzal szembesültek, hogy a hivatalnak nem volt adatbázisa arról, hány önkormányzati lakás van Erzsébetvárosban, nem beszélve arról, hogy hány száz használhatatlan. Mégis sikerült előre lépni. Átalakították a szociális ellátás rendszerét, hozzákezdtek a rossz állapotban lévő lakások felújításához, a kerületet sújtó átmenőforgalom csillapításához, amit sikerrel végig is vittek. Plusz teher volt, hogy az állam az új alkotmány szellemében sok területről szó nélkül kivonult, magára hagyva az önkormányzatokat. Nagy erőfeszítéseket tettek a kultúra működtetésére, remélve, hogy ezzel új politikai stílust honosítanak meg.

A polgármesterek bíznak abban, hogy az anyagi korlátozás, forgácsolás ellenére a „NER-független” önkormányzatok a szabadság szigetei lesznek. A kormányzati számítás másik eleme, hogy a rezsim reményei szerint a Fidesz önkormányzatai kényelmes helyzetbe kerülnek. Ez nem jött össze. Ahogy a résztvevők fogalmaztak: a kormánypárti önkormányzatok azt kapták jutalmul, amit az ellenzékiek büntetésként.

A panaszok lajstromozása után Király Dávid arról kérdezett, hogy befolyásolja-e a jövő nyári választási eredményt az egyidőben bonyolított EP- és önkormányzati kampány. Baja polgármesterasszonya, Nyirati Klára szerint az önkormányzati kampányban vidéken főleg civil szervezetek esélyesek. A kisvárosokban a pártrendszer nagyjából elhalt. Az EP-kampány ezért legyen a pártoké, a helyhatósági a civil szervezeteké. Kiss Ambrus szerint nincs mit latolgatni, a gép ezeket a lapokat dobta ki, ezekkel kell majd játszani. A Fidesz az EP-kampányt, abban a „szuverenitási mániát” fogja közönségének mantrázni. Budaörs polgármestere szerint a pártok közös indulása az európai parlamenti választáson nagyon is kívánatos lenne. 2022-ben nem az együttműködés eszméjével volt baj, hanem pancserségével. Niedermüller Péter szerint a helyzet Erzsébetvárosban egyértelmű. Az önkormányzati politika nem, vagy csak kis részben pártpolitika. „Büszke vagyok arra, hogy bár mindig lesznek viták (legyenek is), mindenki tudja: Erzsébetváros közös otthonunk.”