Kisütött a nap is március 15-ére, az 1848-as forradalom születésnapjára, így köszöntve talán legfényesebb ünnepünket. Ahogy elhangzott a magyar történelmi emlékezet egyik legszebb pillanatát idézzük fel március idusán. Az ünnepi beszédek a szabadságról, az egyenlőségről, az összetartozásról szóltak Erzsébetvárosban.

A Dohány utca 16-nál kezdődött a kerületi megemlékezés: Petőfi ebben a házban írta a Nemzeti dalt, és a márciusi ifjak 12 pontja is itt született, a sajtószabadság fogalmával és igényével együtt. Az egykori Schiller-ház falán tábla őrzi a költő és Szendrey Júlia, valamint Jókai Mór emlékét, aki velük együtt szintén itt élt a forradalom kitörésekor. A történelmi helyszínen koszorút helyeztek el az önkormányzat, a pártok és a civil szervezetek képviselői, akik ezt követően átsétáltak a Madách térre.

A kerületi Madách Imre Gimnázium énekkara – Krasznai Gáspár vezetésével – igazán emelkedett hangulatot teremtett műsorával. Majd Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója lépett színpadra, ezekkel a szavakkal: „A legszebb háttér, az ifjúság előtt állok.”

Az emlékezés és az összetartozás fontosságát emelte ki köszöntőjében, hozzátéve: számára mennyire fontos hely Erzsébetváros. „Ez a kerület az egyik mintája annak, hogyan élhet egymás mellett, hogyan dolgozhat együtt különböző szándékok, világnézetek, nemek, gondolkodások, nációk és származások együttese ahelyett, hogy egymással veszekedne” – fogalmazott és a saját gondolatait követően Kölcsey Ferenc Himnuszát mondta el.

Niedermüller Péter szerint ünneplés közben érdemes átgondolni, hogy mit mondanak nekünk az egykori történések ma. A polgármester kifejtette, hogy a „bátrak számára a legfontosabb, ami miatt harcba mentek, a szabadság volt. Hogy mindenki úgy élhesse meg a saját életét, ahogy akarja.”

Arról beszélt, mennyire fontos: hogy a forradalmárok kiálltak a szegényekért, a kizsákmányoltakért, a nehéz sorsú honfitársaikért. „Ez az ország most is tele van olyan emberekkel, akik alig tudják biztosítani a megélhetésüket.”

Emlékeztetett arra is, hogy 1848-ban szintén sokszínű volt Magyarország, sokféle nemzetiséggel és etnikai csoporttal. „Nem lehet embereket kizárni, diszkriminálni csak azért, mert más a bőrszínük, más a kultúrájuk” – mondta, hozzátéve, hogy a márciusban kezdődő történelmi események arról is szóltak, fogjuk meg egymás kezét, hisz mindannyian részei vagyunk a hazának.

Azért dolgozunk, hogy mindenki, aki Erzsébetvárosban él, érezze, hogy ez az ő otthona. Gondoskodnunk, segítenünk kell egymásnak, és kiállni azért, amiben hiszünk. Ahogy tették ezt a forradalom és szabadságharc hősei – zárta beszédét Niedermüller Péter.

Az ünnepi műsorban Nagy Zsolt színművész Petőfit és a XIX. század költőit idézte meg, a Madách kórusa Bárdos Lajos, Hubay Jenő, Karai József és Erkel Ferenc műveit adta elő.

Videó