Tanévnyitó káoszban

Beszélgetés a Magvető Caféban

Tizedik éve már, hogy az állam átvette az önkormányzatoktól az általános és a középiskolákat. Az elmúlt tanév tüntetésekkel és tárgyalásokkal telt. Nyáron megszületett a belügyminiszter által gondozott státusztörvény. Van-e haszna a tüntetéssorozatnak? Niedermüller Péter polgármester kerekasztal-beszélgetésén a Magvető Caféban olyan tekintélyes szereplők vettek részt, mint Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója, Shermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke, Molnár Lajos, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke, és Nahalka István oktatáskutató.

A beszélgetés onnan indult, hogy Európa-, sőt világszerte rengeteg pénzt pumpálnak az oktatásba. Miközben az is igaz, hogy sok helyen működik rosszul vagy közepesen az iskola. Mindenütt viták folynak. Elszaladt mellettünk a világ? A rohamosan változó tudásanyagot lehetetlen követni? Magyarország csak egy szelete ennek, azzal a különbséggel, hogy a kormányzatot ez egyáltalán nem érdekli. Az oktatást hatalmi kérdésnek tartja. A másik probléma, amely a magyar oktatást szétfeszíti, hogy a rendszer – ahogy Niedermüller Péter mondta – ízekre szakadt regionális és szociális síkon is. Nahalka István szerint azonban az oktatás minősége nem régió- és településfüggő. Két gyerek tudásszintjének különbsége kizárólag a szociális helyzet függvénye.

Az oktatás strukturális kérdéseit elhagyva a tanárok helyzete került szóba. Elsőként a státusztörvény. Törley Katalin szerint a kicsinyes ravaszkodás, hogy a tanár számára a döntést (akar-e ilyen körülmények között dolgozni?) a tanév kezdetére időzítették, cinizmusra vall. „Ezt nem lehet rosszindulat nélkül meglépni.” A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a törvény, ha jóindulattal nézzük, „a szükséget akarta szabályozni.” Mindent, ami mindeddig csökkentette az oktatás színvonalát, amit korábban „csak úgy elnéztek”, most jogszabályban rögzítettek. Szabályozták, hogy milyen feltételek mellett lehet pedagógus végzettség nélkül tanítani. Olyan tárgyat oktani, amihez nincs végzettséged. Távolról nézve annyit látunk, hogy valami, ami nem volt törvényes, „most szabályozva van.” De hogyan?

A beszélgetést az ellenállás ügye zárta. Lehet-e a tüntetéseket folytatni? Maradt-e még a szakmában szufla? Tény, hogy annak, ami az utcán történt, nem volt semmi hatása. Az oktatáspolitika szemernyit sem változott. Miért? Azért, adja meg a választ Nahalka István, mert a politikából, ami Magyarországot uralja, csak ez az oktatáspolitika jöhetett ki. Magyarán, egyfajta rendszerváltásra lenne szükség. De a pedagógusok nem politikusok. Nem ők a „forradalmi nép”. A tüntetések ügye mégis fontos, hogy a változások gyorsabban bekövetkezzenek.

Így kezdődött az új tanév.