• írta Buják Attila
  • 2024. február. 22. csütörtök
  • 0

Az a szép zöld gyep - Erzsébetváros és a zöldítés

A Mindenki Erzsébetvárosa szerkesztői nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a kerület zöldítési terveit fogjuk megbeszélni, hiszen Erzsébetváros mai lakóinak 120-140 év mulasztásaival kell szembenézniük. Niedermüller Péter polgármester moderálása mellett részt vett a vitában Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport képviseletében, eljött Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, Bojár Iván András művészettörténész, építészetkritikus, a Tízmillió Fa Alapítvány vezetője, és a kerület képviseletében Takács Dániel, Erzsébetváros főtájépítésze.
title image

A klímakatasztrófával kezdtük, az Erzsébetvárost is behálózó „hőszigetekkel”, a globális és lokális gondok összefüggéseivel, s félő volt, hogy a beszélgetés a kelleténél szerteágazóbb lesz, de elég gyorsan kikötöttünk Erzsébetváros gondjainál. Bardóczi Sándor hangsúlyozta: fontos eredmény a közlekedési szennyezés megfékezése, a forgalomcsillapítás, melyben a kerület komoly eredményeket ért el, de a legfőbb baj a belváros épületeinek siralmas energetikai helyzete. A lakóház, amely úgy köpi magából a hőt és a kormot, mint az egykori farmotoros Ikarusz. Több ezer ódon épület korszerűsítésére, hőszigetelésére nincs pénz. Erről csak álmodni lehet.

Erre mondta tréfásan Szegő Judit (Levegő Munkacsoport), hogy a szüretet az alsó ágakon, az elérhető gyümölcsök leszedésével kell majd kezdeni. Ha az épületállomány hőtechnikai átalakítása drága, jöjjön a fásítás, a zöldítés, a forgalomcsillapítás.

És az esővízgyűjtés. Takács Dániel, Erzsébetváros főtájépítésze szerint a csapadék begyűjtése a Klauzál téren (részben uniós pályázat révén) jó válasz a klímaváltozásra. Másfél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet globális szinten. Lehet, hogy most még van elég vizünk, de húsz év múlva drága kincs lesz.     

Bojár Iván András a kerület lakójaként, kritikus értelmiségiként dicsérettel kezdte. Megújul a Klauzál tér, rendben is van. A csarnoképület előterébe süllyesztett giga víztartály csapadékvizet tartalékol. Hajrá. Innen kell továbblépni. Idejövet figyelte, hogy a kerület fái haldokolnak, a belvárosi fák szörnyű állapotban vannak. Bojár Iván András az erőteljes megoldások híveként hangsúlyozta, Erzsébetvárosban nem építene egyetlen új házat sem. Ilyen elképesztő kőrengetegben, ami Budapest építésekor alakult ki, nem élhetnek egészséges emberek.

Rákanyarodunk a Dembinszky utca és a Jósika utca témájára. Erzsébetváros vezetése az elmúlt hetekben sorra tartotta a fórumokat az utcák megújításáról. A lakosság reakciója sajátos.

Takács Dániel főtájépítész mondja: érdekes módon, aki a parkolóhelyeket védi, vagy több parkolóhelyet szeretne, az is szeretne fát ültetni. A fórumok nehéz pillanata a parkolóhely ügyeknél jön el, mert fát ültetni nemegyszer csak parkolóhely beáldozásával lehet, de még azok a helyek sem számítanak biztos pontnak, mivel figyelembe kell venni azt is, ami a föld alatt van, az idők során egyre szövevényesebb közmű- és kommunikációs hálózatokat.

A szociális szempontokat a polgármester hozza fel. Főképp Külső-Erzsébetvárosban élnek olyan családok, akiknek életében a környezet minősége legfeljebb harmincadik szempont. Enni akarnak, valamivel fűteni.

Végül eljutunk oda, hogy a zöldítésért folytatott küzdelem kétfrontos háború. Szükséges fát, cserjét ültetni, miközben óvni kell a meglévő növényzetet is. Niedermüller Péter szerint a zöldítés nemcsak fűt, fát, virágot jelent. Azt jelenti, hogy miképpen akarjuk az életünket élni. Magunkénak érezzük-e az utcákat, tereket. Az egész kerületet.

Galéria ehhez a cikkhez

kohezios_alap