„A vers az, amit mondani kell”

A Madách téren mégis inkább elénekelték a Bájolót

Április 11-én – József Attila születésnapján – van a magyar költészet napja. Ezen a napon délben évek óta megtelik a Madách tér diákokkal, akik az Örkény színházzal és barátaikkal együtt köszöntik a vers ünnepét. Idén a teátrum alkalmi színpadára Mácsai Pál igazgató, Jéger Zsombor színművész, Szabó Balázs előadóművész és Niedermüller Péter polgármester álltak.

„Amikor azt mondjátok, jó napot, az is egy vers” – így indította a programot a déli harangszó után Mácsai Pál, gitárral a kezében.

A polgármester Szerb Antalra, Rejtő Jenőre, Radnóti Miklósra emlékezett, s arról beszélt, hogy a verseknek történelmi dimenziójuk is van, a költészet megmutatja nekünk a világot: „Idén van a Holocaust 80. évfordulója is, kiváló írók, költők vesztették életüket akkor.” 

Kányádi Sándort idézte Szabó Balázs: „Vers az, amit mondani kell”, de szerinte az is fontos, hogy az emberek gondoljanak a versekre, olvassák a lírát, vagy írjanak, nyomot hagyva a világban.

Az előadóművész először egy Grecsó Krisztán verset énekelt el a téren, majd Jéger Zsombor hegedűjátékával, Mácsai Pál gitárkíséretével felhangzott a csodálatos Bájoló. Radnóti Miklós versét Szabó Balázs megzenésítésével eddig több mint 11 millióan nézték meg a YouTube-on, éltetve Radnóti szellemét. (Köszönet Szabó Balázsnak és bandájának ezért.)

A Madách téren is mindenki ismerte a verset, közösen dalolták a színpadon, s a színpad előtt állók:

„jöjj be a házba,

vesd le ruhádat,

már esik is kint,

vesd le az inged,

mossa az eső

össze szívünket.”