Új, modernista kiállítóhely nyílt Erzsébetvárosban, a Bajza utcában

Walter Rózsi dívaként élt a luxusvillában

A múzeumok világnapján költözött be első kiállítóhelyére, a Walter Rózsi-villába a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Az 1936-ban épült, modern stílusú luxusvilla a Magyar Művészeti Akadémia beruházásában újult meg.

Az Építészeti Múzeum első önálló kiállítóhelye nem csak az intézmény számára különlegesség: Magyarországon eddig nem volt olyan, nyilvánosan látogatható épület, amely reprezentálta volna a két világháború közötti modernizmus közkedvelt időszakát. A Walter Rózsi-villa mostantól építészeti kiállításokkal, rendezvényekkel, beszélgetésekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Bajza utca 10-ben.

A villa 1936-ban Walter Rózsi operaénekes és családja számára épült Fischer József építész és Pécsi Eszter statikus mérnök tervei alapján. 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása Kokas László építész tervei alapján valósult meg az elmúlt két évben.

„Gazdag fotó- és dokumentumgyűjteményt őrzünk a két világháború közötti időszakból, ezért is örülünk, hogy épp egy modernista épület ad otthont a múzeumnak” – fogalmazott a nyitó ünnepségen Magyaróvári Fanni, az első kiállítás egyik kurátora.

A „Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945” című tárlat bemutatja a korszak építészetének jellegzetességeit, azokat az alapfogalmakat, amik mentén ezeket a modernista lakóházakat tervezték. A kiállítás 2023 májusáig látogatható, belépőt kizárólag online lehet vásárolni.

Modern nők modern villában:

Az első magyar mérnöknő és az ünnepelt díva

A két világháború közötti időszakban nem csak az építészetet járta át a modernizáció, de a technológia fejlődésével hatással volt az emberek mindennapjaira is. Egy modern polgári életet élő nőnek már nem minden idejét kötötte le a ház körüli munka. Ebben a korszakban tanult Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő Berlinben, tanulmányait pedig a Műegyetemen fejezte be. A diplomát 1920. március 8-án, nőnapon vette át, és szinte rögtön állást kapott egy vasbeton tervezői irodában, ahol találkozott leendő férjével, Fischer József építésszel. Eszter naponta 12-14 órákat dolgozott és autóval járta a várost. Elfoglalt, dolgozó nőként élt.

Ahogy Walter Rózsi is, akit a kor egyik legkeresettebb operaénekesének tartottak. Rózsi szeretett dívaként élni. A nagy szalon és az impozáns terek is mind az énekesnő igényeinek megfelelően lettek kialakítva.

Walter Rózsi családja is modern gondolkodású volt, ennek megfelelően alakították ki a belső tereket is. A földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől: a konyha, a kamra, és a házmester lakása.

Az első emeleti szalon kiemelt helyet kapott, hiszen itt fogadták a vendégeket.

Az épület második emeletére kerültek a privát szféra terei – azaz a hálószoba, a dolgozó, a gyerekszoba, a gardróbok és a fürdőszobák.

Egy modern lakóépületben alapvető elvárás volt az összkomfort és a megfelelő higiénia. A sok természetes fényt beengedő nagyméretű ablakok, és a szobákból megközelíthető terasz az egészséges életmódot támogatták. A modern élet modern eszközöket hozott magával: a linóleum nagyon kedvelt anyagnak számított, mert könnyű volt tisztán tartani, fertőtleníteni és letisztult megjelenésével jobban illett a térbe. Az elektromosság bevezetése a háztartásokba pedig nagyban hozzájárult az életminőség javításához.