Önismereti táncórák a K11-ben 

A K11-be kerékpáron érkezik Grecsó Zoltán, táncművész, a csomagtartóban Kifli kutyával. Ők ketten elválaszthatatlanok, gazdája mindenhová magával viszi Kiflit. Míg a nyitott táncóra tart, a hű eb békésen szundít. 

Élj otthonosan – a testedben: ezzel címmel és céllal indította el táncpedagógiai kurzusait amatőröknek, Grecsó. Akai a hazai kortárs-tánc nemzetközileg is elismert tagja, a Willany Leó Improvizációs Táncszínház vezetője. S nem mellékesen Grecsó Krisztián író öccse, s közös műsorral is gyakran fellépnek. De egy profi táncos miért foglalkozik amatőrökkel? 

– Harminckilenc éves lettem, változnak az értékek az életemben. –mondja Zoli –Régebben inkább a megélhetés miatt tartottam órákat amatőröknek, most már ez a prioritás számomra.  Azt szeretném, hogy az autogén tréninget, vagy a vizuális meditáció módszereit mindenki megismerhesse. És közben én is nagyon sok energiát és szeretetet kapok. 

Zoli kis falvakba is tartott tánckurzusokat, és a gyerekektől a nagyszülőkig sokan tanulhatták nála, mi is a testudat. Mert hiába élünk a testünkben, alig tudunk valamit arról, hogyan működik a gerincünk, miként hajlanak, feszülnek az izmaink. Ha a saját testünkben sem vagyunk otthon, hogyan legyünk a világban? 

A testtudat fejlesztése sok mindenben segít: elsajátíthatjuk az egyenes tartást és a légzéstechnikákat. Hajlékonyabbá válnak az izületeink, kilazulnak a görcsös izmok, oldódnak a lelki feszültségek. A testudat fejlesztése kihat a mentális állapotunkra, beindítja a kreativitást, nyitottabbá válunk mások felé.

A K11-be jó sokan érkeztek, alig férünk el az udvaron. Az egyik fiatal nő minisztériumban dolgozik, a Művészetek Völgyében vett részt először Grecsó táncóráin, azóta mindig jön, ha teheti. Egy középkorú pár kikapcsolódni szeretne, valami merőben újat kipróbálni. 

Játékos gyakorlatokkal melegíti be Zoli a társaságot: képzeljük el, hogy forró homokban járunk, aztán meg jégen csúszkálunk. A mozdulataink követik a fantáziánkat: ez a vizuális imagináció alapja. Képzeljük el, hogy idegen lények vagyunk, először bújtunk emberi bőrbe. Próbáljuk ki, milyen mozgásokra képes a törzs, a kar, a láb? Hogyan tudunk párban egymás kapcsolódni? Mozgással nem csak az izom, hanem a lélek is rugalmasabbá válik. Hajlamosak vagyunk beleragadni viselkedési sémákba, nem merünk új megoldásokat kipróbálni. Zoli óráin még az instrukciók is meglepők: csinálunk mindent másként, mint szoktuk! Álljunk fel a földről, úgy ahogy még sosem, gyakoroljuk a rutinos mozdulataink ellentétét. Ezt a gyakorlatot nagy hahoták kísérik. 

A foglalkozás végén körbe ülünk: a fáradtság eltűnt az arcokról, derűs tekintetek fonódnak össze. Van, aki úgy érzi, teljesen kilazult.  Eljött egy középkorú házaspár is. A férj mérnök, lelkesen meséli, milyen nagy élményt adott neki az improvizáció. Olyan érzelmeket éltek át a feleségével közösen, amit a túlzsúfolt hétköznapokon még sohasem. „Sok újat tudtunk meg egymásról, lesz miről beszélgetni”- mosolyognak egymásra. 

A mozdulatok nyelvén elmondható az is, ami szavakkal nehezen. Grecsó Zoltán amatőröknek tartott táncóráihoz nem kell előképzettség, csak nyitottság. A nyár végével, a  K11 udvarán tartott táncóra-sorozat is véget ér. De a Jurányi Házban és a Trafóban is lehet majd találkozni Zolival és Kiflivel.