Körkép választás után

Választás után címmel Kéri László tartott előadást szerda este a Spinoza Színházban, beszélgető társa, a Spinoza alapító-igazgatója, Sándor Anna volt. Kéri, szétnézve a zsúfolásig megtelet nézőtéren, ironikusan megjegyezte: arra számított, hogy egy ekkora ellenzéki vereség után senki sem fog eljönni. Hozzá tette, senki ne várjon tőle vigasztalást. S valóban, elemzése rendkívül higgadt és objektív volt, közéleti fröcsögésektől mentes.

Szerinte a Fidesz elsősorban azért nyerte meg a választást, mert Orbán Viktor remekül használta fel saját belpolitikai céljaira a kirobbanó orosz, ukrán háborút.  Jól apellált a háborús pszichózisra: önmagát a béke apostolának állította be, az ellenzéket pedig háborús bajkeverőknek. A kormányzati propaganda-média is ezt harsogta reggeltől estig, és az emberek elhitték, hogy Orbán jelenti a békét, az ellenzék viszont háborúba akarja sodorni az országot. A baloldalnak nem volt ezzel szemben eszköze, sőt, a magyarázkodásaival csak rontott a helyzetén.

A balliberális oldal legsúlyosabb problémája, hogy alig van jelen vidéken. Az ellenzék a főváros belső kerületeiben a legerősebb, a peremkerületekben csökken a fölénye, és ahogy távolodunk Budapesttől úgy gyengülnek. Éppen a legeldugottan, legkisebb településeken hatalmas a Fidesz-túlsúly. Kihasználják a falvak gazdasági, kulturális leszakadását, az ottani lakosok tájékozatlanságát, iskolázatlanságát. Kéri azonban hangsúlyozta: nem lehet a hátrányos települések kiszolgáltatott szegényeit felelőssé tenni azért, hogy minden politikai hazugságot bevesznek. A lenéző fővárosi értelmiségi attitűd is hozzájárult a kudarchoz.

A politológus szerint Márki-Zay Péter elképzelése – miszerint a csalódott fideszes szavazókat maga mellé tudja állatani – tévedésnek bizonyult.  A Fidesz 2,5 milliós szinte vallásosan hívő szavazóbázisa – történhet bármi – nem csalódik a Fideszben, mert ezzel saját identitását mondaná fel.  A háborús félelmek gerjesztésével a Fidesz még félmillióval gyarapítani is tudta a hívei számát.

Kéri úgy véli, az ellenzéki oldalon a hat párt nagyon sok, nem sikerült egységessé válniuk, nem álltak igazán Márki-Zay mögé, akinek viszont nincs pártja. Az elfogadás a bizalom kölcsönös hiánya jellemezte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és a mögé – csupán látszólag – a felsorakozó pártok kapcsolatát.  Nem voltak képesek hiteles, stabil kormányzásra kész erőt felmutatni.

Kéri szerint veszélyes a szélsőjobb megerősödése, s hogy Toroczkai László pártja bekerült a parlamentben. A politológus megjegyezte, például a 13. kerületben sokkal több plakátját látta a Mi hazánknak, mint a baloldalnak.  Valakik tehát jelentős pénzekkel nyomták meg a Mi hazánk kampányát, s azt sem zárja ki, hogy a Mi hazánk valójában a Fidesz fiókszervezete. Nincs afelől kétsége, hogy fontos kérdésekben Toroczkaiék a kormány mellett fognak szavazni, s még inkább megoszthatják az ellenzéki tábort. Olyan nagy már az országban a politikai megosztottság, aminek enyhítésére Kéri a közel jövőben nem lát esélyt.

Budapest lényegében egyetlen ellenzéki szigetként maradt magára. A kormány gazdaságilag próbálja kivéreztetni, ezen a szorításon a fővárosi vezetés legfeljebb az uniós támogatások megszerzésével enyhíthet. Kéri abban bízik, hogy az Orbán-kormány belátja: nem érdemes a főváros ellen hadjáratot folytatni, mert az kontraproduktív, inkább az ellenzéki ellenállást fűti.

Kéri László biztos abban, hogy a parlamentbe beülnek majd az ellenzéki politikusok. ugyanakkor az ellenzéki politizálást leginkább a parlamenten kívül kell folytatni. A civil mozgalmak nélkül ezek a pártok semmire sem mennek. A baloldali pártoknak partnerként kell kezelniük a civileket, és nem hierarchikus fölénnyel lenézni őket.

Nagyon fontos, hogy a baloldal fiatalítson, a régi, már több választási vereséget elszenvedett politikusok ne állják el az utat a fiatalok előtt. A parlamenten kívüli politizálás terepe lehet az egykori Ellenzéki Kerekasztal újra szervezése, ahol politikusok, civilek és szakemberek közösen dolgoznának ki egy új ellenzéki programot. Újra kell gondolni az egészségügytől az oktatáson át a gazdaságig minden területet. Meg kell szervezni a vidéket is behálózó ellenzéki polgári köröket. Tudomásul kell venni, hogy az a politikus, aki nincs jelen vidéken, az vidékről nem látható.

De nem csak az ellenzék áll nagyon nehéz feladatok előtt, hanem a kormány is. A választási túlköltésekkel 4000 milliárdos költségvetési hiányt halmoztak fel: hatalmas az eladósodás, még inkább elszabadulhat az infláció, a kormányzati befagyasztott árak sem tarthatók már sokáig. A politológus úgy véli, az Orbán-kormánynak sokkal könnyebb volt megnyerni a választást, mint a várható gazdasági válságot kezelni.