• írta Sándor Zsuzsa
  • 2022. október. 19. szerda
  • 0

Képviselői-testületi döntések a bulinegyedről és a kerület jövőjéről

Október 19-én szerdán maratoni, több mint három órás képviselő-testületi ülést tartottak az Erzsébetvárosi Önkormányzatban: 24 előterjesztésről szavaztak, illetve további két pontról zárt ülésen tárgyaltak a képviselők.
title image

Képviselői-testületi döntések a bulinegyedről és a kerület jövőjéről

 

Október 19-én szerdán maratoni, több mint három órás képviselő-testületi ülést tartottak az Erzsébetvárosi Önkormányzatban: 24 előterjesztésről szavaztak, illetve további két pontról zárt ülésen tárgyaltak a képviselők.

Az ülés elején rögtön megvitatásra került a 9. naprendi pont, amelyet Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője nyújtott be. Ebben javaslatot tett arra, hogy a kerületben található összes szórakozóhelyre vonatkozzon egységesen az éjféli záróra. Garai Dóra a képviselő-testületi ülésen elmondta: A különböző kompromisszumos rendeletek, amelyek bizonyos kritériumok alapján továbbra is engedélyezik a vendéglátóhelyek éjfél utáni nyitvatartását, nem hoztak eredményt. „Ezzel viszont megsértik az itt lakók pihenéshez való alapjogát.”

Niedermüller Péter polgármester, erre úgy reagált: „Eleve azt mondtuk, hogy a bulinegyed éjféli zárásának lesz egy kritériumrendszere, ami meg is valósult. Az előző fideszes kerületi vezetés 2010-19 között semmit nem tett bulinegyed rendezéséért.”  

Ezután egy helyi lakó és egy vendéglős szólalt fel. Az utóbbi elmondta: mindenben hajlandók együttműködni az önkormányzattal, ugyanakkor azt is vegyék figyelembe, hogy ezek a vendéglátóhelyek 3000 embernek adnak munkát.

Niedermüller Péter hozzátette: a bulinegyeddel kapcsolatos lakossági panaszok elsősorban rendészeti problémák. Ezek kezelésére. Dr. Kispál Tibor alpolgármester vezetésével létrehoznak egy rendvédelmi munkacsoportot. A polgármester hangsúlyozta a kormány felelősségét is: „Már 2019-ben levélben fordultunk a kormányhoz, kértük, hogy a bulinegyed bevételeiből adjanak vissza egymilliárd forintot, amelyet a zajcsökkentésre, a tisztasáság és rend fenntartására fordíthatnának. Választ sem kaptunk erre.”

Garai Dóra rendeleti tervezetét a képviselők többsége végül nem szavazta meg.

Rövid szünet után az Energiahatékonysági és Klímavédelmi Alap létrehozásáról szóló napirendi pontot tárgyalta meg a testület. A polgármester indoklásként hozzáfűzte: energia-és klímaválság van, amely súlyos megélhetési válsághoz is vezetett.  Felelős önkormányzat ezt nem tudja egyedi megoldásokkal orvosolni, hanem csakis paradigmaváltással. Ennek első lépcsője volt a szociális támogatási rendszer átalakítása, amellyel a tényleges rászorulóknak, tényleges segítséget nyújtottak. A második lépcső, az Energiahatékonysági és Klímavédelmi Alap létrehozása. „2019 óta küzdünk azért, hogy a kerület fenntartható, zöld politikát folytasson. Most 3 milliárd forintos alapot hozunk létre  arra a célra,  ami az energiahatékonyságot szolgálja. Ehhez tartoznak majd a lakosságnak nyújtott segítségek, például izzók-és nyílászárók cseréje, belső udvarok zöldítésére, napelemek felszerelésére. Mi nem az apró lépések politikáját folytatjuk, hanem a jövőbe kívánunk befektetni.”

Radics Béla fideszes képviselő azonban kifogásolta, hogy a 2 milliárd forintos alap létrehozásához önkormányzati ingatlanokat akarnak eladni. Kérdezte azt is: „Mi köze van ehhez a VEKOP-os pályázatnak?”  Dr. Kispál Tibor alpolgármester ezt cáfolta: csak olyan lerobbant állapotú ingatlanokat értékesítenek, amelyeknek a fenntartása másfél milliárdos költséget jelent az önkormányzatnak.

A VEKOP-pályázattal kapcsolatban Nagy Nóra, kabinetvezető leszögezte: a Verseny utcában terveztek 84 lakásos társasház építését. Erre az ide költségvetésben 3 milliárd forintot biztosítottak, de a szakértői becslés szerint az építkezéshez 5 milliárd forint kellene. Ezt azonban a képviselő-testület korábban nem szavazta meg. Az így megmaradt 3 milliárd forintból tudnák „feltölteni” az Energiahatékonysági és Klímavédelmi Alapot.  

Az előterjesztést a képviselő testület minősített többséggel elfogadta.

Megszavazták azt az előterjesztést is, hogy a „Polgári engedetlenség vagy sztrájk miatt elbocsátott pedagógusoknak segítő támogatási alapot” hozzanak létre. Niedermüller Péter elmondta: a hazai oktatási rendszer teljes ellehetetlenítése nem politikai kérdés, hanem ahogy tömegdemonstrációk is jelzik, össztársadalmi ügy. A kormány bünteti azokat a tanárokat, akik a sztrájkban részt vettek, holott a sztrájk alapjog. Ezért létrehoznának egy olyan pénzalapot, amely azoknak a kerületi pedagógusokat nyújtana segítséget, akiket alapjoguk gyakorlása miatt bármilyen hátrány érne. Rövid vita után ez a testület többséggel elfogadta.

Egyöntetű szavazással fogadták el azt is, hogy a hajléktalanellátásban résztvevő Menhely Alapítvány támogatását évi 4 700 000 forintra emeljék. Teljes egyetértésben hagyták jóvá, hogy a kiemelt tanulmányi eredményt elérő Karinthy Frigyes-ösztöndíjban részesülő diákok ösztöndíját havi 10 ezer forintról 15 ezer forintra emeljék.

Momentumos javaslatként naprendi pontra került a menstruációs szabadság bevezetése is. Érvként elhangzott: ez több százezer nőt érint, az erős fájdalmak miatt nem tudják a munkájukat ellátni. A kezdeményezést többen vitatták, a fideszes Ripka András arra is felhívta a figyelmet, ha például, egy főnök tudtára jutna, milyen egészségügyi okok miatt hiányzik a női beosztottja, ez az ő személyiségi jogait sértene. Az előterjesztést a testületi többség elfogadta. 

kohezios_alap