• írta Buják Attila
  • 2022. október. 19. szerda
  • 0

Időutazás a Csányi5-ben

A Csányi5-ben tartott esti előadás meghívottja N. Kósa Judit újságíró.
title image

Elsüllyedt városunk

Időutazás a Csányi5-ben

Hamarosan indul az Értéktár Bizottság honlapja, mondta elöljáróban Szücs Balázs alpolgármester, amelyben szakértők segítségével Erzsébetváros szellemi és építészeti örökségét próbálják összegyűjteni, megmenteni a jövő számára. Ami a megmentésre érdemes örökséget illeti, az érdeklődő olvasók is tehetnek javaslatot. A Csányi5-ben tartott esti előadás meghívottja N. Kósa Judit újságíró (Népszabadság-Népszava) várostörténész, az Értéktár Bizottság tagja a Nagykörút genezisét, az építés történetét, magát a kort, a dualizmus idejét próbálta a szép számú közönséghez közelebb hozni. N. Kósa nemrég kapott felkérést, írjon könyvet a jeles korról. Az előadó szerint az első meglepetés az volt, hogy viszonylag feldolgozatlan, tévedésekkel, városi legendákkal terhelt a téma. Például nem írt róla senki könyvet. A szakirodalom még abban is pontatlan, hogy szabvány szerint milyen széles a Nagykörút. Húsz bécsi öl, 38,9 méter. Mindenki 45-ről tudott, ami Andrássy út mai mérete. De ez csak a kezdet. Budapest genezise. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mai Budapest és a mai Erzsébetváros építése a körút, a Sugár út (és az első három híd) építésével kezdődött. Ez az a gerinc, melyre a későbbi városrészek rátelepültek. Meglehetősen nomád viszonyok uralkodtak. A körút nyomvonala sokak szerint holtág volt (víziútnak is tervezték egyesek), de ez is túlzás. A mélyedés nagy esőzések, árvizek idején telt meg vízzel. Erzsébetváros helyén gazdasági épületek, istállók, csűrök, tanyák voltak. A városias jelleg a Jókai utca magasságáig tartott. Innen indultunk. De ezek régi történetek. N. Kósa előadásból tudjuk, milyen nagy szerepet vállalt a hajdani üzleti, polgári világ Budapest építésében. Nagy vagyontömegek mozdultak meg akkor, a kor krőzusai nemcsak gazdagodni, építeni is akartak. Érdekes megfigyelni, hogy csúszott össze a magántőke és a közérdek, a teremtő lendület.

De ezek talán utólagos belehallások a közönség épülésére. Sok ilyen előadás kellene, kalandozás a múltban, hogy elsüllyedt múltjából életre keltve közelebb jöjjön hozzánk a mai város.                

kohezios_alap