Idén a szokásos módon nem tudtuk megtartani az éves közmeghallgatást, de akik kérdéseket tettek fel, azok írásban megkapták a választ.

A kérdezők lényeges, sokakat érdeklő témákat vetettek fel, a forgalomcsillapításról, az Erzsébetváros kártyáról, a kutyapiszokról, köztisztaságról kérdeztek. Ígéretünknek megfelelően a kérdések és válaszok kivonatos, rövidített változatát Önök is elolvashatják.

Egy kerületi lakos több kérdéssel fordult az önkormányzathoz, melyek egy része az utcák, terek, illetve a Blaha Lujza téri aluljáróra vonatkozott; különös tekintettel a kutyapiszokra, amivel kapcsolatban a kérdező azt is felveti, az önkormányzat használja az ebadóból befolyt pénzt, az utcák tisztántartására.

Az önkormányzat válasza szerint: az ide vonatkozó törvények az állattartó kötelezettségévé teszik az ürülék eltávolítását, valamint a társasházak kötelezettségévé a társasház előtti közterület tisztán tartását. Ugyanakkor „a köztisztaság fenntartása azonban közös ügyünk, melyet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, az Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházási Korlátolt Felelősségű Társaság valamint Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága minden lehetséges erőforrásával próbál biztosítani.” – áll a válaszban. Ennek értelmében Erzsébetváros Önkormányzata szerződést között, melynek megfelelően nagy területen kézi-, gépi-, és magasnyomású vizes takarításra került sor. A válasz szerint az önkormányzat a köztisztaság kérdését a jövőben is a rendelkezésére álló eszközök, források függvényében prioritásként kívánja kezelni. 

Az ebadóra vonatkozó felvetésre válaszolva az önkormányzat megjegyzi: „A köznyelven „ebadónak” nevezett közteher létezik, de nem adó, hanem az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott ebrendészeti hozzájárulás. A jogszabályi lehetőség feltételei adottak, kevés önkormányzat élt a bevezetésével.”

Kérdés érkezett még azzal kapcsolatban is, tervezi-e az önkormányzat, hogy a kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése érdekében konkrét intézkedéseket tesz az elkövetkező évben.

Az önkormányzat ezzel kapcsolatban a 2020. augusztusában bevezetett forgalomcsillapításra emlékeztet, amely „az átmenő forgalom csökkentése mellett a gyalogos- és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását is célul tűzte ki.” A válasz arra is kitér: „További áthaladó forgalomtól védett, csökkentett sebességű övezetek kialakítását tervezzük 2025-ig Középső- és Külső-Erzsébetvárosban is, melyek jobbítják a kerékpáros közlekedés feltételeit, illetve lehetővé teszik sétáló utcák kialakítását.” Belső-Erzsébetvárosban és a kerület többi részén is további helyeken tervezik ehhez hasonlók megvalósítását.

Tervezi-e az önkormányzat, hogy az épületek felújítását előírja? – érkezett a kérdés. Az erre adott válaszból kiderül: az illetékes bizottság az elmúlt évekhez hasonlóan, 2020-ban is pályázatot írt ki a kerületi társasházak és lakásfenntartó szövetkezeti házak általános felújítási munkáinak támogatására. Így az épület szerkezeteinek rendeltetését és folyamatos üzemelését veszélyeztető javító, életveszélyes műszaki állapotot megszüntető munkákra a visszatérítendő kölcsön mellett vissza-nem térítendő támogatás megszerzésére is lehetőség nyílik, míg az általános társasház felújítási munkák esetén visszatérítendő kölcsönhöz juthatnak az érintett társasházak. Ezeket a pályázati lehetőségeket „a költségvetésvetés függvényében 2021. évre vonatkozóan is biztosítani kívánjuk.”

Tervezi-e az önkormányzat, hogy átláthatóbbá teszi a működését és minden tulajdonában lévő cég esetében nyilvánosságra hozza az azok által kötött szerződéseket? – érkezett a kérdés, amelyre így szól a válasz: „Az Önkormányzat honlapján a www.erzsebetvaros.hu weboldalon a „Nyilvánosság” címszó alatt találhatóak a „Közérdekű adatok” és az „Üvegzseb” adatai, amely az Önkormányzat által (többek között a gazdasági társaságaival) kötött 1 millió forintos értékhatárt meghaladó értékű szerződéseket tartalmazza.

A gazdasági társaságok önálló jogi személyek, az általuk kötött szerződéseket maguk hozzák nyilvánosságra.”

A kérdező bizonyos épületek jelenlegi helyzetéről, sorsáról szeretett volna felvilágosítást kapni.

Ezek: VII. Rákóczi út 66. A kérdéses ingatlan magántulajdonban van, a tulajdonosnak új építési engedélyt kell kérni az építkezés folytatásához, de az önkormányzat tudomása szerint jelenleg ilyen kérelem még nem érkezett az eljáró hatósághoz.

Almássy téren lévő volt Szabadidőközpont, szintén magántulajdon. Az épület szállodává történő átalakításának terveit az Erzsébetvárosi Műszaki Tervtanács elfogadta, engedélyezésre javasolta. Az építési engedélyezési megadására Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A Dohány utca 31. szám alatti épületre, a bezárt Tüdőszűrőállomásra Erzsébetváros Önkormányzata 2015-ben adásvételi szerződést kötött. A szerződéssel kapcsolatban később az önkormányzat - mint felperes - a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál peres eljárást kezdeményezett „Az eljárás során a felperes keresetében a felek között 2015. augusztus 27-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Az ingatlan tulajdonjogát érintően jelenleg is folyamatban van a per.”

A Budapest VII. kerület, Dohány utca 10. - Síp utca 8-10. szám alatti meglévő - egyedi műemléki védelem alatt álló, magántulajdonban lévő - épületek vegyes rendeltetésű épületté történő átalakítására, átépítésére, bővítésére vonatkozóan bemutatott tervet az Erzsébetvárosi Műszaki Tervtanács elfogadta, engedélyezésre javasolta. Az építési engedélyezési eljárásra vonatkozóan Budapest Főváros rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A kérdező a romkocsmák állapotával, szerződésük érvényességével kapcsolatban is megkereste az önkormányzatot. A válasz szerint: a „romkocsmák” (Kazinczy u. 14., Kazinczy u. 18., Klauzál u. 10., Klauzál u. 19., Akácfa u. 47., Akácfa u. 49., Akácfa u. 51. stb.) magántulajdonú ingatlanokban üzemelnek „ezért azok bérleti szerződéseinek tartalma az Önkormányzat előtt nem ismert, illetve véleményezési jogkörrel nem rendelkezik.” Az épületek felújítása, átalakítása ügyében Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A közmeghallgatásra az Állatorvostudományi Egyetem új épületének építésével kapcsolatban is érkezett kérdés. „A Kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet. Emiatt Erzsébetváros Önkormányzatnak gyakorlatilag semmi beleszólása nincs azzal kapcsolatban, hogy mi és hogyan fog itt megépülni. Bár 2020. márciusa óta az építési engedélyek kiadásáról a Kormányhivatal dönt, normál esetben a kerületnek településképi véleményezési joga van az tervezett épületekről. A kiemelt beruházás státusza egyrészt ezt a lehetőséget veszi el a kerülettől, ráadásul jelen esetben, a kiemelő kormányrendelet felülírja a kerület érvényes szabályozási előírását is. A hatályos építési szabályzatunk nem teszi lehetővé egy ilyen túlméretezett épület telepítését. A kormányrendelet viszont itt egy több emelettel magasabb és kevesebb zöldfelülettel rendelkező beruházást engedélyez.

Kerületi, jegyzői hatáskörben csupán a fakivágási ügyek engedélyezése maradt. Itt volt egyedül lehetőségünk befolyásolni az engedélyeztetés folyamatát, azzal, hogy nem járultunk hozzá a két idős, értékes fa kivágásához, a tervezett épület helyén. Talán egy lakossági tiltakozás média visszhanggal még több eredményt érhet el.”

A kérdező az Erzsébetváros kártyával járó kedvezményekről, az ingyenes állatkerti belépésről, sonkáról, fenyőfáról kérdezett. Erre válaszul az önkormányzat arról tájékoztatta, hogy az Erzsébetváros Kártyák kibocsátása eddigi formájában megszűnt, „mert a megbízott teljesítésének elégtelensége okán a szerződést megszüntetni kényszerültünk, a felek között jogvita van folyamatban.” A válasz szerint azonban az önkormányzat tervezi, hogy a jövőben is nyújt majd kedvezményeket a lakosok részére, ezek rendszere kidolgozás alatt áll.