• írta Adminisztrátor
  • 2021. február. 01. hétfő
  • 2

Hőkamerás vizsgálat Erzsébetvárosban

Hőkamerás vizsgálat Erzsébetvárosban
title image

Hőkamerás vizsgálat Erzsébetvárosban

Hőkamerás vizsgálat Erzsébetvárosban

        

A kerület üvegházhatású gázainak körülbelül a fele az épületek fűtésekor keletkezik. A fűtési igényeink mérséklésével és a megfelelő szigeteléssel azonban változtathatunk ezen!
Ha csak egy fokkal csökkentjük a lakásunk hőmérsékletét, máris sokat tettünk a klímavédelemért. Ugyanilyen fontos, hogy megfelelően legyenek szigetelve az ajtóink, ablakaink, nehogy kiszökjön a meleg és akaratunkon kívül az utcát fűtsük.

Január harmadik hetében a Klímavédelmi Kabinet egy bérelt hőkamerával 15 önkormányzati épület és 18 magánlakás hőszigetelését vizsgálta meg. Az alábbiakban a vizsgálat során szerzett tapasztalatainkat szeretnénk bemutatni és hőkamerás képekkel illusztrálni. A képeken látható számok mindig a leghidegebb, a legmelegebb, és a kép középpontjának hőmérsékletét jelzik. A színek pedig az adott kép leghidegebb és legmelegebb pontja közötti hőmérséklet-tartományt jelentik, ezért egy adott szín minden képen más hőmérsékletet jelent.

Ablakkeretek szigetelési problémái

A hőkamerás vizsgálat azt jelzi, hogy a legnagyobb probléma az ablakkeretek szigetelésénél van. A hőkamera a legrosszabb esetekben gyakorlatilag a szoba hőmérsékletével megegyező (a külső hőmérsékletnél 20-25 fokkal melegebb) hőmérsékletet mutatott, ami azt jelenti, hogy a meleg levegő akadálytalanul és folyamatosan áramlik ki a lakásokból. De jobb esetben is általában 10-15 fokos különbséget mértünk a kinti levegő és az ablak hőmérséklete között. Sokszor az is előfordult, hogy a szigetelés hiánya mellett az ablakok rossz záródása is hozzájárult a hőveszteséghez.

A bal felső képen látható ablak szigetelése alig véd a hőveszteség ellen. A jobb felső és bal alsó képeken látható ablakok már valamennyire korlátozzák a hőveszteséget. A jobb alsó képen látható jól szigetelt ablak kerete mentén jóval kevesebb hő távozik.

Jó hír, hogy a keretek szigetelése (és az ablakok beállítása) szakember segítségével már 800-1300 Ft/méter költséggel megoldható (ilyenkor egy keskeny vájatot vágnak a keretbe, és ahhoz rögzítik a szigetelőcsíkot), de a saját kezűleg felragasztható szigetelőcsíkok már párszáz forintos méteráron kaphatók. Ezek a költségek a legtöbb esetben 1-3 év alatt megtérülnek az alacsonyabb fűtésszámla révén. Talán némileg kisebb hatásfokkal, de az ablakpárnák is meg tudják akadályozni a hideg levegő beáramlását az ablak alsó részén.

Ajtók szigetelése

Tipikus probléma a bejárati ajtók alatti keskeny rés is, ahol könnyen kiszökik a meleg annak ellenére, hogy az ajtót zárva tartjuk és az oldalsó részek megfelelően szigetelnek. Ahogy a képeken is látszik, itt a leghidegebb a levegő az ajtó belső oldaláról mérve. Ebben az esetben a szigetelőcsík mellett egy feltekert pokróc vagy szőnyeg is segíthet a hőveszteség csökkentésében. Az alábbi képeken ugyanaz a bejárati ajtó látható a lakásból fotózva: a bal oldali képen az ajtó alsó széle körüli leghidegebb pont 5,9 fok. Ha egy felcsavart pokrócot az ajtó elé teszünk, a leghidegebb pont már csak 9,8 fokos (ld. jobb oldali kép)

Hőszigetelő üveg

A meleg levegő azonban nem csak a réseken át távozhat, hanem az üvegfelületeken keresztül is. Az alábbi képen látható ablak kiválóan szemlélteti a hőszigetelő üveg képességét: míg az ablak alsó részének hőszigetelt üvege alig melegebb a falnál (8-9 fokos), a felső rész sima üvege 16-18 fokos – feltehetően nem sokkal hidegebb, mint a mögötte lévő helyiség hőmérséklete.

A különbség a kétszárnyú ablakok esetében kisebb, de ott is érzékelhető. Az alábbi bal oldali kép egy hagyományos üvegű kétszárnyú ablak külső felületének hőmérsékletét mutatja enyhe fagy esetén (7-9 fokos), a jobb oldali képen pedig egy egyszárnyú ablak hőszigetelt üvegét mutatja (3-4 fokos).

A szigetelés hatása jól megfigyelhető az Önkormányzat Erzsébet körúti épületének hőszigetelt utcafronti ablakai és a belső udvar nem hőszigetelt ablakai között is.

Az ablaküveg hőszigetelése sajnos már több tízezer forintba kerül, az Erzsébetvárosra jellemző kétrészes ablakok esetében akár a százezer forintot is elérheti, és ezek a költségek jellemzően csak 4-10 év alatt térülnek meg. Fontos tudni, hogy legtöbb esetben az üveg az ablakkeret megtartásával is kicserélhető! Ez gyakran alacsonyabb költséggel jár, mint egy teljesen új ablak beszerelése, ami sokszor épületesztétikai vagy városképi problémát eredményez.

Amennyiben nincs lehetőség üvegcserére, redőny, roló, függöny, vagy az ablaküvegre helyezett textíliák is csökkenthetik az ablaküvegen keresztüli hőveszteséget. Az alábbi két képen bal oldalon egy takarás nélküli ablak, jobb oldalon egy letakart ablak közötti különbség látható. Persze a lakások fényigénye miatt ez csak éjszak alkalmazható, vagy olyan esetekben, mikor az ablakon bejövő fény nem olyan fontos, pl. ajtó feletti, vagy egyes lichthofra néző ablakokon.

Egyéb problémák

Ablaktokok szigetelési problémái

Új ablakok esetében többször tapasztaltuk egy hidegebb csík megjelenését a tok és a fal találkozásánál, ami szigetelési problémákra utal. Ezért ablaktok beszerelésénél érdemes fokozott figyelmet fordítani a megfelelő szigetelésre. Az alábbi képen nagyon jól látható, hogy a hőveszteség nem csak az ablakkeret szélén, hanem a tok és a fal találkozásánál is fellép.

Redőnydobozok szigetelési problémái

Az ablak feletti redőnydobozok szélei mentén nagyobb hőveszteség érheti a lakásokat, mint az ablakkeretek mentén, ahogy az alábbi képen is látható. 

Fal nem megfelelő szigetelése

Néha előfordul, hogy a fal bizonyos részeinél éri jelentős hőveszteség a lakást. Ezen a képen a szomszéd házzal érintkező falon távozik a hő, valószínűleg a két ház közötti résnek és a nem megfelelő szigetelésnek köszönhetően.

Egy új építésű épületben pedig a fal plafon alatti részén megjelenő hideg sáv jelzi a falszigetelési problémát.

Köszönjük a hőkamerás felmérésben való részvételüket! További hatékony és környezetkímélő fűtési szezont kívánunk!

kohezios_alap