• írta Bóka László
  • 2022. augusztus. 01. hétfő
  • 0

Fekete félelem

Sokféle szó, egyetlen dátum, mind ugyanarra a szörnyűségre emlékeztet bennünket: augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja.
title image

Fekete félelem

 

„A sok cigányt mind elvitték, nagy árkokat ásni vitték.
A nagy árok lassan mélyül, víz bugyog fel a mélyérül.
Szegény fiúk, mind mifajták, a csendőrök űzik-hajtják,
Verik őket, kapják kézre, lemaradót puskavégre.
Az a nagy árok minek kell, a fekete, feneketlen?
Nem tudják, honnan is tudnák, csendőröktől meg nem tudják!
Ha tudnák, hogy minek ásnak, hogy maguknak, hogy nem másnak,
maguknak, a többieknek, asszonyoknak, gyerekeknek.”

(Choli Daróczi József: Elvitték a cigányokat)

 

            Porajmos, parajmos, parrajmos: a kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, magyarországi lovari alakja pharrajimos. Eredeti jelentése elpusztítás, elnyeletés. Ismerik még a samudaripe (sa: mind, összes; mudaripe: gyilkosság) és a kali trash (kali: fekete; trash: félelem) alakban is. Sokféle szó, egyetlen dátum, mind ugyanarra a szörnyűségre emlékeztet bennünket: augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett ez a nap a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Az Európai Parlament hivatalosan csak 2015-ben nyilvánította augusztus 2-át a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává. 

            A roma holokauszt szinte alig dokumentálható, pontos számok nem állnak rendelkezése, mivel a romák többségét irataik nélkül hurcolták el és lőtték tömegsírokba.  A magyarországi roma áldozatok száma becslések szerint ötezerre tehető. Az akkor kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

            S hogy miért éppen augusztus 2-a? Auschwitz – Birkenau II/E. cigánytáborát 1944. május 16-án akarták felszámolni, de a romák ellenálltak. Ezért lett május 16. a Roma Ellenállás Napja. Végül a cigánytábort (Zigeuner Lager), ahol a roma családok együtt maradhattak, augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka számolták fel az SS-katonák több mint 3 – 4 ezer romát meggyilkolva. 

 


Néhány tény a magyarországi romák jogfosztásáról:

  • Kötelező megkülönböztetésként a romáknak lefelé néző barna/fekete háromszöget kellett viselniük. 
  • Magyarországon 1916-tól belügyminisztériumi rendelet írta elő a cigányok előállítását és összeírását. A 12 éven felüliek „cigányigazolványt” kaptak, ujjlenyomatot vettek tőlük és C betűt írtak irataikra. 
  • 1928-tól országos „cigányrazziákat” szerveztek, 1931-ben országos rendelet tiltotta a megyehatáron kívüli munkavégzést. Endre László államtitkár már 1934-ben követelte a romák koncentrációs táborba zárását.
  • 1938-tól egy rendelet kimondta, hogy minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni.
  • Magyarországon a II. világháború idején a legnagyobb gyűjtőközpont a Komáromi Csillagerődben volt, ahol időseket, nőket, gyerekeket tartottak fogságban.

 

„Bennünket egymás ellen neveltek,
bűntelen kereszttüzekben
ezért fuldokolunk.
Vergődünk hibáinkat keresve
bűntudattal
akarva, akaratlan.”

(Rostás Farkas György: Bűntudat akarva, akaratlan)

kohezios_alap