• írta Sándor Zsuzsa
  • 2022. július. 13. szerda
  • 0

Esélyegyenlőség és a sokszínűség hónapja: Társadalmi nemek

A K11 Labor és a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményt idén is megrendezi közös tematikus nyári rendezvényeit az emlékház udvarán. A Chill Garden programsorozatában júliusban a gender, azaz a társadalmi nem kérdéseiről esik szó. Amely kényes téma, manapság nagy közéleti viharokat kavar. De hogy a nemi szerepekről is lehet újszerűen, szórakoztatóan és főleg politikamentesen is beszélni, az kiderült a Chill Garden-ben.
title image

Társadalmi nemek

Csütörtökönként a Chill Garden-ben

A K11 Labor és a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményt idén is megrendezi közös tematikus nyári rendezvényeit az emlékház udvarán. A Chill Garden programsorozatában júliusban a gender, azaz a társadalmi nem kérdéseiről esik szó. Amely kényes téma, manapság nagy közéleti viharokat kavar. De hogy a nemi szerepekről is lehet újszerűen, szórakoztatóan és főleg politikamentesen is beszélni, az kiderült július 7-én a Chill Garden-ben.

Az első fiatal előadó Szegedi Anita volt, aki szociológusként végzett, s ma egy multinacionális játékfejlesztő cég egyik vezetője. Gyerekkorától kezdve imád számitógépes játékokkal játszani, s hobbiból csinálta meg első, hörcsögös játékát, amely nagy szakmai sikereket aratott. A játékfejlesztői pályát kevés nő választja, mert az informatikát, programozást férfiszakmának tekintik. Egyébként mélyebb programozó tudás nélkül is lehet ma már játékokat fejleszteni, Anita például szinte mindent internetről tanult meg.

A játékfelhasználóknak majdnem az 50 százaléka nő, többségük főleg mobilon játszik. Nekik nincs ugyanis idejük arra, hogy órákat üljenek egy asztali gép előtt, viszont utazás közben, vagy az oviba menet, esetleg otthon, főzés közben, gyakran játszanak pár rövid game-t a telefonon. Tévedés, hogy a fiúk csak a macsós játékokat kedvelik, a lányok pedig Barbie babákat öltöztetnek. A lányok is keresik a kalandos izgalmakat monitoron is. Az internet arra is lehetőséget ad, hogy ismeretlenekkel összekapcsolódva csapatokban játsszunk. Anita ilyenkor a képernyőt, és a mikrofont is kikapcsolja, mert, ha kiderülne, hogy női játékos, szexista megjegyzésekre számíthatna.

A következő előadó Kanicsár Ádám András újságíró, a Humen Magazin vezető szerkesztője volt, aki az LMBTQ aktivistája is. Bemutatta, milyen ostobák sokszor azok a sztereotípiák, amelyek a nemi szerepeket előírják. Például egy hatodikos gyerekeknek szóló tankönyvben olvasható: „A férfiak általában sportról és politikáról beszélgetnek, a nők divatról és receptekről.” A társadalmi skatulyák szerint a férfi az erős, ő az, aki ételt tesz az asztalra, aki sohasem sír, és nem nevel gyereket, mert az az asszony dolga. Viszont autót jól vezetni csak a pasi tud, legalábbis a hiedelmek szerint. Az előítéletek még a színek választására is kiterjednek. Ciki, ha egy férfi rózsaszín pulóvert vesz fel, holott például a középkorban a legnagyobb papi méltóságok hordták a rózsaszín reverendát. A gender-forradalom célja az, hogy ne mások elvárásainak akarjunk megfelelni, hanem szabadon élhessük meg a nemi szerepeinket.

A programot a Lady Bird koncertje zárta. S hogy mi közük a gender-témához? Vezetőjük Csóka Ági elmondta, együttesükben egy gitáros fiú van, a többi hangszeren – szintetizátoron, és basszusgitáron – lányok játszanak. A dalokat és a szövegeket Ági írja, és énekli is. Magyarországon a rock, és az underground zenei világ meglehetősen elférfiasodott, lányzenekaroknak jóval nehezebb érvényesülni.

A Lady Bird lágyabb harmóniáit azonban a közönség férfi és női tajai is nagy élvezettel hallgatták. 

kohezios_alap