Egyenlő munkáért egyenlő bért több mint 160 éve követelnek maguknak a nők, és bár a helyzet azóta sokat javult, Európában 2019-ben a nők óránként átlagban 16%-kal kerestek kevesebbet, mint a férfiak.
A nemek közötti bérszakadék, vagyis a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség számos okra vezethető vissza. Kiszámítási képlete azonban nem vesz figyelembe olyan tényezőket, mint például a végzettség, a ledolgozott órák száma, a munka típusa, a szakmai pályafutás megszakítása vagy a részmunkaidős foglalkoztatás.
Így vannak európai országok, ahol hatalmas különbségek vannak a férfiak és nők fizetése között, és a bérkülönbség mások mellett abból adódik, hogy a nők kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be, és közülük többen dolgoznak részmunkaidőben.
Az Európai Unió sok országára jellemző, hogy a gyermekgondozás vagy házimunka a nők feladata; ebből adódik, hogy a nők több órányi fizetés nélküli munkát végeznek. (https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality/equal-pay/gender-pay-gap-situation-eu_en) Ezt sokan a teljes, vagy részmunkaidős állásuk mellet teljesítik. Vagyis a nők nemcsak kevesebbet keresnek, de sokszor többet is dolgoznak, mint a férfiak.
A jövedelemkülönbség másik oka, hogy a nők sokkal nagyobb a valószínűséggel hagyják félbe, vagy szakítják meg a karrierjüket a családi kötelezettségek miatt.
De a nemek közötti teljes bérszakadék majdnem egyharmada magyarázható azzal, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak a jellemzően alacsony fizetéssel honorált területeken: ilyen a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Emellett lényegesen kevesebb vezetői pozíciót töltenek be: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb, mint 6,9%-a nő.
A nemek közötti bérszakadék – éppen a karrierben bekövetkező törés miatt – az életkorral egyre nő. Így a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A nemek között nyugdíjszakadék EU-s átlagban mintegy 36% volt 2017-ben.
Magyarországon a bérszakadék kisebb, mint uniós átlag: az Eurostat felmérése szerint ez az adat 14,2%. (A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét.)
De hazánkban is jellemző, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak a rosszabbul fizetett szektorokban, így a szociális szektorban, az oktatásban és a közigazgatásban.
Ezért, bár a számok azt mutatják, hogy az Erzsébetvárosi Önkormányzatban az országos átlaghoz képest jó a helyzet, tudjuk, hogy a versenyszférában elérhető bérekkel ezek a fizetések nem tudnának versenyezni.
Az Amnesty International Egy Lépéssel Közelebb kampányának felmérése alapján, a nemek közötti bérszakadék a medián alapú órabérrel számolva a 4,66%, tehát a férfiak „csak” ennyivel keresnek többet, mint a nők.