„Történelmünk szomorú sajátossága, hogy legnagyobb nemzeti ünnepeinkhez szorosan kapcsolódik egy-egy gyász nap is. Október 23-hoz november 4-e, március 15-éhez pedig október 6-a” – ezzel a gondolattal kezdte a Klauzál téri 1848-as emlékműnél beszédét Szücs Balázs alpolgármester október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján. A koszorúzáson részt vett Niedermüller Péter polgármester, megjelentek a képviselő-testület tagjai, és velük együtt hajtott főt az aradi tizenhármak valamint a forradalom és szabadságharc résztvevőinek, hőseinek emléke előtt több erzsébetvárosi szervezet és intézmény képviselője.

Szücs Balázs történelmi eseményeket felelevenítő beszédében kitért arra, hogy a fegyverletétel utáni vérontást hosszú éveken át tartó elnyomás, nyílt önkényuralmi rendszer követte, melyen belül átszervezték a közigazgatást, a megye-rendszert, eltörölték a városok és megyék önkormányzatát. A vértanúk emlékét felidézve hangsúlyozta: „A magyar szabadságharc vértanúi nem feltétlenül magyar származásúak, de mégis szívvel, lélekkel magyarok voltak. Öten az akkori Magyarország területén, öten német területen születtek, meggyilkolt vértanúink között volt, szerb, horvát és örmény nemzetiségű is. A történelmi Magyarországot éppen ez a sokszínűség tette naggyá, emiatt vallhatjuk ma is, hogy hagyományaink ápolása mellett olyan befogadó nemzet vagyunk, amely nemzetiségtől, vallástól, kultúrától függetlenül nyitott minden jószándékkal érkező ember felé”.

A beszédet követően Csoóri Sándor és Isabelle Caussanel verses-zenés előadására került sor, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és tisztelet koszorúit az 1848-as emlékműnél, a Huszár-szobornál és az aradi vértanúk emlékére állított kopjafánál.