„Egy kis pesti lárma”
Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc ifjúsága
A címadó mondatot egy évvel a márciusi események után Kossuth Lajos írta feleségének, mert
fontosabbnak érezte a magyar hadsereg éppen zajló szabadságharcát, mint a megemlékezést
az egy évvel ezelőtti eseményekre. Vajda János nemes egyszerűséggel Petőfi napjának nevezte
március 15-ét.
Petőfi és felesége, Júlia 1847. november 4-én érkeztek Pestre és a Dohány utca 373.
sz. alatti Schiller-ház első emeletére költöztek. A lakás egyik szobáját, melynek a konyhán át
külön bejárata volt, Jókainak adták ki (itt laktak együtt 1848. június 12-ig, ekkor veszett össze
Petőfi Jókaival, aki nyomban elköltözött). Vélhetően a 12 pont, a Nemzeti Dal pedig biztosan
itt, az azóta már lebontott ház lakásában született és Petőfi innét indult utolsó útjára.
Petőfi már egy nappal korábban így írt naplójába: „ Logikailag a forradalom legelső
lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót….azt fogjuk tenni! a többit
istenre bízom és azokra, kik rendelve vannak, hogy a kezdetteket folytassák; én csak arra
vagyok hivatva, hogy az első lökést tegyem. Holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot! és ha
lelövöldöznek? isten neki; ki várhat ennél szebb halált?” Mindannyian soroljuk a 163 évvel
ezelőtti események fontosabb fordulópontjait és szereplőit, a márciusi ifjakat. De vajon
valóban így van? Az ifjak ugyanis nem csupán Petőfit, Jókait és Vasvárit jelenti,
igazságtalanok volnánk, ha nem sorolnánk fel mindegyikük nevét. A listát ábécé és nem
fontossági sorrendben nyújtjuk át. A nevek után fontosnak tartottuk mindenkinél jelezni hány
esztendős volt 1848. márciusában, így ugyanis kiderül, hogy valóban március ifjairól
beszélünk, akik között negyven esztendejével a korelnök Egressy Gábor.
Most pedig következzék a teljes lista, azoké is, akik talán kevéssé ismertek, közülük
néhányan hosszabb-rövidebb ideig itt éltek Erzsébetvárosban:
báró Nyáry Albert (1828-1886) 20 éves
Bérczy Károly /eredeti neve: Stand Károly/(1821-1867) 27 éves
Birányi Ákos /eredeti neve: Schultz Ágost/(1816-1853) 32 éves
Bozzai Pál (1829-1852) 19 éves
Bulyovszky Gyula (1827-1883) 21 éves (a majdani Erzsébetváros lakója)
Degré Alajos (1819-1896) 29 éves
Dobsa Lajos (1824-1902) 24 éves
Egressy Béni /eredeti neve: Galambos Benjámin/ (1814-1851) 34 éves (Egressy Gábor öccse)
Egressy Gábor /eredeti neve: Galambos Gábor /(1808-1866) – vélhetően ő szavalta a
Nemzeti dalt a múzeumnál, a Nemzeti Színházban bizonyosan, kora legműveltebb
színművésze – 40 éves (Egressy Béni bátyja)
Garay János (1812-1853) 36 éves
Hamary Dániel (1826-1892) 22 éves
Irányi Dániel /eredeti neve: Halbschuh Dániel/ (1822-1892) 26 éves
Irínyi József (1822-1859) – a 12 pont javaslója 26 éves
Jókai Mór (1825-1904) 23 éves (a majdani Erzsébetváros lakója)
Kléh István (1825-1913) 23 éves
Korányi Frigyes (1828-1913) 20 éves
Lauka Gusztáv (1818-1902) 30 éves
Lisznyai (Damó) Kálmán (1823-1863) 25 éves
Oroszhegyi József (1822-1870) 26 éves
Pállfy Albert (1820-1897) 28 éves
Petőfi Sándor (1823-1849) 25 éves (a majdani Erzsébetváros lakója)
Sükei Károly (1823-1854) 25 éves
Vajda János (1827-1897) 21 éves
Vas Gereben /eredeti neve: Radákovits József) (1823-1868) 25 éves
Vasvári Pál (1826-1849) a harcokban esett el 22 éves
Vidacs (Vidats) János (1826-1873) 22 éves
És természetesen ott vannak a hölgyek, akikről szintén nem esik szó, valamennyien a majdani
Erzsébetváros lakói voltak:
Bulyovszky Lilla (1833-1909) 15 éves (a gyermekasszony ekkor Bulyovszky Gyula újságíró
menyasszonya)
Laborfalvi Róza /eredeti neve: Laborfalvi Benke Judit/ (1817-1886) 31 éves (Jókai a
forradalom napján szeret bele a nála nyolc évvel idősebb nőbe, akinek ráadásul volt már egy
12 éves kislánya is. A viszonyt sokan nem nézték jó szemmel, Petőfi sem, aki öccseként
kezelte Jókait, sőt Mikszáth szerint éppen Róza miatt vesztek össze örökre.)
Szendrey Júlia (1828-1868) 20 éves (1847. szeptember 8-án lett Petőfi felesége)
