Erzsébetváros jelenleg és a jövőben is komoly, az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal néz szembe. Kiemelten a hőhullámok (a városi hősziget-hatás), az extrém időjárás és a szárazság által generált egészségügyi hatások, a légszennyezés nagyfokú alkalmazkodást tesznek szükségessé..

Beszéljünk egy kicsit a városi hősziget jelenségről: A hősziget a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség. Lényege, hogy beépített városi területen a hőmérséklet szignifikánsan magasabb, mint a várost környező külvárosi és vidéki területeken. A klíma változása várhatóan negatívan fog hatni Erzsébetváros lakóira: a sűrűn beépített belvárosban, az intenzíven használt ökoszisztémák jóval kevésbé tudják csökkenteni az átlaghőmérsékletet. A hősziget azért alakul ki, mert a beton-, aszfalt- és kőfelületek elraktározzák a hőt, szemben a zöldfelületekkel, amelyek lehűtik a levegőt. Ehhez hozzáadódik a további hőt generáló zsúfoltság, a közlekedés, illetve a magas épületek miatti mérsékeltebb légmozgás.

A hőhullámok gyakran eredményeznek szélcsendes időszakokat a városokban, ami a légszennyezés megnövekedéséhez vezet. A magas környezeti hőmérséklet növeli a földközeli ózon (ami a szmog egyik összetevője), a szálló por és egyéb légszennyezőanyagok koncentrációját. Ezért szokott szmog riadó is gyakran lenni a hőségriadó alatt.

Amikor amúgy is radikálisan nő a hőhullámok gyakorisága nagyon fontos, hogy a városi hősziget jelenléte további melegedést fog okozni. Bárkinek okozhat kellemetlen tüneteket a kánikula, de különösen veszélyeztetett csoport: a csecsemők, gyermekek, 65 évnél idősebbek, a szívbetegségekben szenvedők.

A magas hőmérséklet okozta egészségügyi hatások a fáradtságtól kezdve a görcsökön és ájulásokon át egészen a hőgutáig és idő előtti halálozásig terjednek, amelyek oka a test túlmelegedése és/vagy a kiszáradás.